Egy nép végzete, ha felhagy az emlékezetével - Ferenc pápa beszéde Mchetában

Ferenc pápa grúziai látogatásának utolsó, de súlyában talán legjelentősebb mozzanatában, szombaton, helyi idő szerint este negyed hétkor felkereste a grúz kereszténység bölcsőjét, a Tbiliszitől mintegy 25 kilométerre fekvő ősi Mcheta-i patriarkális bazilikát. Az ezeréves templom, ahol a hagyomány szerint Krisztus „köntösét” őrzik, a Szveti-cskoveli nevet viseli, utalással egy antik oszlopra, melynek neve: „oszlop, mely az Életet adja”. A pápát a grúz pátriárka, ortodox papok, az örmény miniszterelnök valamint a diplomáciai testület tagjai fogadták az ötszáz férőhelyes székesegyházban.

Nemes és nagylelkű nelyv az örmény

Ferenc pápa beszédében mindenekelőtt „az örmény nyelv gazdag kifejezőképességére utalt, ahogy a testvériség, a barátság és a személyek közötti közelség testet ölt a szavaikban”. „Nemes és nagylelkű a ti nyelvetek, ahogy megnyilvánul a másik megsegítésére és helyettesítésére irányuló készségben, ahogy magára vállalja a másikat, ahogy a saját életét felajánlva mondja neki: shen genatszvale, vagyis szeretnék a helyedre lépni. Örömök és félelmek megosztása az imaközösségben, a lelkek egységében, egymás keresztjét hordozva – mondta a pápa – ez a keresztény testvéri magatartás, mely a közös utunkat jelzi”.

Grúzia története olyan, mint egy ősi könyv

Ferenc pápa beszédében utalt a patriarkális székesegyház hitbeli kincseire és ősi történetére, mely arra hív, hogy emlékezzünk a múltra. Idézett egy 19. századi grúz költőtől: „Egy nép végzetét jelenti, ha felhagy az emlékezetével”.  Grúzia története olyan, mint egy ősi könyv, melynek minden lapja szent tanúságtevőkről és keresztény értékekről mesél, amely összekovácsolta az ország lelkületét és kultúráját. De nem kevésbé szól ez az értékes könyv a megnyílásról, befogadásról és integrációról. Felbecsülhetetlen örök értékek ezek az ország és az egész térség számára, melyek kifejezésre juttatják a keresztény identitást, mely akkor marad meg jól, ha mélyen a hitben gyökerezik, de ugyanakkor nyitott és készséges marad, soha nem merev és zárt.

A grúz identitás oszlopa a keresztény üzenet

A keresztény üzenet – és ez a hely erre emlékeztet – a grúz identitás oszlopa lett, hiszen stabilitást adott oly sok viszontagság közepette, még akkor is, amikor az ország fájdalmasan magára maradt. De az Úr soha nem hagyta el Grúzia szeretett földjét, mert Ő hűséges minden szavában és jóságos minden cselekedetében, idézte a pápa a 145. zsoltár vigasztaló és erősítő sorait.

A Szent Köntös, az egység ruhája

Az Úr gyengéd és együttérző közelségét különleges módon képviseli a Szent Köntös, melynek a titka, hogy varratlan és egy darabból szőtték  (Jn 19,23) és amely a keresztények különleges figyelmét élvezte a kezdetek óta. Karthagói Szent Ciprián egyházatya erre a ruhára utalva jegyzi meg, hogy amikor Jézus ebben a ruhában jelenik meg, akkor a megegyezés kötelékét mutatja fel, mely elválaszthatatlanul egyesít. A Szent Köntös az egység ruhája, és a kereszténység története során a megosztottság fájdalmára utal, mert ezek valójában az Úr testében hordozott gyötrelmeket jelzik. Másik oldalról közelítve, fogalmazott a pápa, az egység a magasból jön, Krisztus szeretete által, aki nemcsak a ruháját hagyta ránk, hanem az egész testét. Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy ne mondjunk le önmagunk felajánlásáról, a kölcsönös megértésről, hogy kijavítsuk a gyötrelmes hibákat a keresztény testvéri szeretet által.

Végül Ferenc pápa arra bíztatta a grúz patriarkális bazilikában jelenlévő testvéreket, hogy igazi ökumenikus szellemben, a párbeszéd Nemzetközi Vegyesbizottsága javaslatai szellemében folytassák Krisztus varratlan köntösének az ápolását.

(vl)