Pénteken délben fogadta audiencián Ferenc pápa a Jézus Szent Szívének Papjait, nagykáptalanjuk alkalmából. A Konzisztóriumi Teremben került sor a találkozóra a Szentatya és a mintegy 120 dehoniánus pap között. „Irgalmasok a közösségben és a szegényekkel” – címmel került sor a nagykáptalanra, amelyen a kirekesztettek, a szegények megsegítésének lehetőségeiről beszéltek. Ennek alapfeltétele, hogy a közösség békében éljen és ezáltal megoszthassa életét és az evangéliumot mindenkivel. A pápa örömmel üdvözölte a dehoniánusok új legfőbb elöljáróját, P. Heiner Wilmert, majd átnyújtotta beszéde írott formáját és közvetlen szavakkal szólt hozzájuk.
„Boldogok az irgalmasok, majd nekik is irgalmaznak” (Mt 5,7)
A szerzetesi élet teljesen evangéliumi abban az értelemben, hogy a gyakorlatban megvalósítja a nyolc boldogságot. Ezért a szerzetesek legyenek irgalmasok – buzdított beszédében a pápa. Ehhez elsősorban mély szeretetközösségben kell élni Istennel az imádságban, a Szentírásról való elmélkedésben, a szentmisében. Ezáltal életünk növekszik Isten irgalmasságában, és mi is képesek leszünk átadni másoknak az Úrtól kapott ingyenes szeretetet, gyöngédséget; megértőek és jók leszünk a körülöttünk lévő emberekkel.
Közösség: harmónia az Isten iránti szeretetben
A szerzetesi élet olyan hívők együttélése, akik érzik, hogy Isten szereti őket és ők is igyekeznek szeretni Istent. Éppen ebben a közös vállalásban találhatnak rá lelki összhangjuk legmélyebb alapjára – állapította meg a pápa. Az isteni irgalmasság és szeretet megtapasztalásában rejlik a szerzetesi közösségek harmonizálásának kulcsa. Kövessék alapítójuk (Léon Dehon), a Szent Szív nagy apostolának példáját és tanúságtételét.
Szegények iránti irgalmasság
Az irgalmasság az evangélium összefoglaló kifejezése, úgy is mondhatjuk, hogy Krisztus „arca”. Az az arc, amelyet ő megmutatott, amikor mindenkihez odament, amikor gyógyította a betegeket, amikor egy asztalhoz ült a bűnösökkel, és főként akkor, amikor a keresztre szögezve megbocsátott: ott találjuk az isteni irgalmasság arcát – magyarázta Ferenc pápa. Az Úr arra szólítja a dehoniánusokat, hogy ennek a szeretetnek a „csatornái” legyenek elsősorban a legutolsók, a szegények iránt, akik az Ő szemében kiemelt helyet foglalnak el. Igyekezzenek megfelelő módon segíteni a rászorulókat, a Szentlélektől sugallt szeretetről tanúskodva. Ennek révén képesek lesznek segítségére sietni a szűkölködőknek, jelen lenni az evangelizálás új színterein, nyitni a mai társadalom betegségeit magukon viselő embereken.
Megújult apostoli buzgalommal folytassák sajátos küldetésüket az egyházban – biztatta még a dehoniánus család tagjait Ferenc pápa, végül apostoli áldásával búcsúzott tőlük.
A dehoniánusok a világban
A Jézus Szent Szívének Papjai klerikus szerzetes kongregációt (Congregatio Sacerdotum a Sacro Corde Jesu, SCI) 1878-ban alapította Léon Dehon Saint-Quentinben a Jézus Szíve-tisztelet engesztelő célú terjesztésére. 1906-ban nyertek pápai jóváhagyást. Ma több, mint 2200 dehoniánus szerzetes pap vagy testvér működik, képviselve mind az öt kontinenst, a világ 41 országában.
Küldetésük Krisztus Szívének misztériumában találja meg középpontját, a szeretet prófétái és a kiengesztelődés mesterei kívánnak lenni. Kongregációjuk apostoli intézmény, és mint ilyen az egyház szolgálatában áll. Az imádság és az obláció alkotja szerzetesi életük alapját; missziós tevékenységet folytatnak, papi és szerzetesi képzéssel foglalkoznak. Elkötelezetten segítik a szegényeket.
További információ: http://lnx.dehon.it/
(gá)
All the contents on this site are copyrighted ©. |