Interjú Federico Lombardi atyával, a Vatikáni Rádió és a Szentszék Sajtóterme igazgatójával Ferenc pápa kétéves szolgálatáról

Ferenc pápa megválasztásának második évfordulója alkalmából rádiónk olasz adása csütörtökön interjút készített Federico Lombardi atyával, a Vatikáni Rádió és a Szentszék Sajtóterme igazgatójával.

Milyen képek maradnak Önben Ferenc pápa kétéves szolgálatáról?

Három képet említek. Az első kép három ember,  a pápa, a főrabbi és a muzulmán vezető ölelését mutatja a jeruzsálemi Siratófal előtt. Ferenc pápa szentföldi útjának alapvetően jelképes pillanata ez, döntő mozzanat a világ békéjéért. A második kép: Isztambulban, azaz Konstantinápolyban az ortodox templomban végzett szertartás után, Ferenc pápa letérdelve áldást kér az ortodox pátriárkától, ami a keresztény testvériség és az ökumenikus párbeszéd mozzanata. A harmadik inkább sorozatkép, melyek Ferenc pápát mutatják a Fülöp-szigeteken, amint a többmilliós tömeg mérhetetlen szeretettel és lelkesedéssel körülveszi őt, ahogy a szülők gyermekeiket nyújtják neki…

Ferenc pápa Fülöp-szigeteki és Srí Lanka-i útjával kapcsolatban úgy tűnik, mintha Ázsia kiváltságos helyet élvezne a pápa részéről?

Biztosan. Pápasága kezdetén még úgy tűnt, mintha Ferenc pápa bizalmatlan lenne a pápai utakat illetően, hiszen ő nem egy nagy utazó. Mégis, a szolgálata közben ő maga jött rá annak a nagy jelentőségére, ami az ilyen utakban rejlik, amikor találkozhat a világegyházzal és annak elvárásaival. Ázsiát régen látogatta már pápa, ezért is nyert rendkívüli jelentőséget a koreai és a Fülöp-szigeteki útja. Tudatos megnyílás volt ez Ázsia felé, mely a demográfia és a fejlődés szempontjából a világon ma főszerepet játszik, még akkor is, ha a kereszténység ezen az óriási földrészen csak kisebbségként van jelen.  

A vallásközi és ökumenikus párbeszéd útja is jellemző Ferenc pápa két évére…

Biztosan, jóllehet ez már a zsinattal kezdetét vette, ám Ferenc pápa tovább erősítette. A konstantinápolyi pátriárkával való találkozás elmélyítette az ortodox keresztények felé a kapcsolatot. Egészen eredeti viszont az a párbeszéd, amit Ferenc pápa a pünkösdi egyházakkal kezdett, mert ezek az evangéliumi egyházak, melyek ugyan nem tartoznak a történelmi keresztény egyházak közé, de mégis napjainkban az övéké a legerősebb dinamika a világ kereszténységében. A pápa már korábban is személyes és baráti kapcsolatokat ápolt muzulmán és zsidó vallási vezetőkkel, ami révén az ő magatartása a békés párbeszéd, az egymás megértése és bátorítása terén, mindenképpen rendkívül értékes.

Nemzetközi szinten a pápa jelentős közvetítő szerepet vállalt fel…

Ferenc pápa számtalan békefelhívással élt, különösen is a Közel-Kelet és Ukrajna kapcsán. Sajátos jelentősége van Ferenc pápa személyes jelenlétének, ahogy ezt láthattuk a szentföldi útja során. Ez tovább folytatódott itt a vatikáni kertekben, amikor közös imádságra hívta a békéért az izraeli elnököt és a palesztin hatóság elnökét. Jelentős nemzetközi érdeklődést váltott ki és nagy meglepetést keltett az USA és Kuba közeledése, melynek kapcsán Obama elnök és Raul Castro köszönetet mondtak Ferenc pápának a két állam közötti közeledés terén végzett közvetítő szerepéért. Igen, azt hiszem, hogy a pápa személyes hozzájárulása a konfliktusok megoldásában, nemzetközi szinten jelzi a katolikus egyház elkötelezettségét a béke érdekében.

Befelé, a kúria reformja: milyen lépések történtek e két év során?

Amint tudjuk, már pápasága kezdetén életre hívta a bíborosi bizottságot, hogy tanácsaikkal segítség őt az egyház nagy problémáinak és a kúria reformjának a megoldásában. Tehát elkezdődött egy út, amit ő nem siettet, hanem hagyja a saját ritmusa szerint haladni. Ferenc pápa kiszélesíti a konzultációk körét, amit a bíborosi bizottságban megbeszélnek, ami aztán tovább folyatódik például a dikasztériumok vezetői szintjén. A pápa nem siet, hanem olyan utat akar követni, melyet lehetőség szerint a többiek is megosztanak vele. Nekem még ennél is fontosabbnak tűnik, hogy Ferenc pápa a reformot a szívből, a lélekből kiindulva akarja megvalósítani. Példa erre a Karácsony előtt a kúria bíborosai számára tartott beszéde, melyben lelkiismeretvizsgálatra hívja őket. Minden reform a személyes megtérés reformjával kezdődik, nem csak a kúrián, hanem az egész egyházban, ahogy ezt maga az evangélium kéri tőlünk. Ferenc pápa mindkét évben külön is kérte a legszorosabb munkatársaitól, hogy végezzék el lelkigyakorlatukat, lehetőleg egy más környezetben.

A család szinódus láthatólag monopolizálta a pápaság második évét. Mi a mérlege és mik a kilátások?

Úton vagyunk. Azt hiszem, hogy a szinódus megújítása az egyház legtágasabb bevonásával, egyike Ferenc pápa legfontosabb kezdeményezésének, melyben az egyház javára végzett szolgálatát látja. Ez egy nagy kísérlet arra, hogy az egyházban megéljük annak a közösségnek a tapasztalatát, mely együtt halad, együtt hallgatja a Szentlélek hangját és félelem nélkül néz szembe a bennünket körülvevő nagy problémákkal, hogy így találhasson rá arra az új földre, melyet még nem ismer ugyan elégséges módon, de mégis feléje tart. Ferenc pápa, ahogy ő maga mondja, nem íróasztal mellett ismerte fel a „család” nagy tematikát, melyet a Szentlélek sugallt számára. Az emberek élete döntő mértékben a családhoz kötődik és az evangélium fénye melletti reflexió a személyes és közösségi élet nagy problémáira, mindez nagy segítség és támasz lesz nemcsak az egyház, hanem az egész emberiség számára.

A pápa ebben az évben is a szegényeket, továbbá az emberi személy méltóságát és védelmét helyezte a lelkipásztori munkájának a középpontjába…

Igen és ezt jól megértettük. A Ferenc pápa nevet vette fel, mert a szegények álltak a figyelme középpontjában. De tudjuk jól, hogy a szegények tágabb értelemben mindazok, akiket megsértettek méltóságukban, tehát nemcsak gazdasági értelemben. Ferenc pápa ebben ekképpen óriási figyelmet fordít az emberi személy méltósága összes szempontjára, mint az elvándorlók, a menekültek, az új rabszolgaság problémája, mint az emberi szerv-kereskedés, aztán az idősek és betegek gondja… Ezeket a dolgokat mind a szívében hordja, és nagy spontaneitással, szabad gesztusokkal teszi szóvá, szól érte és mellette. A kiskorúak elleni szexuális visszaélések problémájának is kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt, ezért is állított fel egy bizottságot, mely nem annyira a múltat feszegeti, hanem a jövőbe néz és a visszaélések megelőzésére összpontosít.

A Szentszék Sajtótermének az igazgatójaként hogyan látja Ferenc pápa és a sajtó kapcsolatát?

Mondhatnám, hogy a legnagyobb részt a kapcsolat pozitív. Naponta három-négy kérés érkezik nagyon jelentős sajtószervektől, a világ minden részéről, hogy riportot szeretnének vele készíteni. Óriási az érdeklődés, mert az emberek nagy figyelemmel és várakozással tekintenek Ferenc pápára, várják a szavát, mert hitelre méltónak találják a személyét és az erkölcsi tanúságtételét. Ez egy szép dolog számomra is, mert így a sajtó pozitív szerepet tölthet be a közvélemény formálásában. Ferenc pápában azt a valakit látják és közvetítik, aki figyel az emberi személy és az egész emberiség javára és gondjaira, az Istennel és az egymással való kapcsolatában, a népek közötti együttélés vonatkozásában. Mindez számomra nagyon szép dolog – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Federico Lombardi atya.  

(vl)