Máriapócs: Interjú Kocsis Fülöp görögkatolikus püspökkel

A napokban Rómában tartózkodik egy villámlátogatáson  Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök, aki a Vatikánban találkozott és tárgyalt Leonardo Sandri bíborossal, a Keleti Kongregáció prefektusával és egyeztette  vele a máriapócsi Könnyező Kegykép márciusi országos zarándokútjának az eseményeit, kiváltképp az ünnepélyes záróaktust, melyen Sandri bíboros Ferenc pápa küldötteként vesz részt.  Az egyházmegye tricentenáriumi évét az Örömhírvétel ünnepének, március 25-ének az előestéjén nyitják meg ünnepélyes vecsernyével március 24-én, amelyre tehát elfogadta a meghívást és részt vesz Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Kongregáció prefektusa.

A kegykép rövid története

Mint ismeretes, az 1696-ban könnyezett pócsi Mária ikon a császár kívánságára Bécsbe került, s helyette egy másolatot kaptak a pócsi görögkatolikus hívek. Vélhetően nem nagy örömmel fogadták ezt a másolatot, de azért elhelyezték a kis fatemplomukba, hogy mégse éktelenkedjék üresen az erőszakkal elvitt ikon helye. 1715 augusztusában azonban csodálatos módon ez a másolat kezdett könnyezni. Ettől kezdve már nem volt kétséges, hogy az Istenszülő ezt a kicsiny eldugott falut, az itt élő egyszerű embereket választotta ki arra, hogy megajándékozza őket könnyeivel és csodatevő szeretetével. Ettől kezdve zarándokok százai, majd ezrei jöttek ide, hogy leróják tiszteletüket, hogy hálát adjanak, vagy éppen bármilyen szomorúságukban segítséget, bátorítást kérjenek és kapjanak. Ebben az esztendőben, 1715-ben vált tehát zarándokhellyé Pócs község, amely nem sokkal később a nevét is ehhez igazította, és lett belőle Máriapócs.

 2015 a Hajdúdorogi Görökkatolikus Egyházmegye  "tricentenáriumi jubileumi éve” 

Ennek a háromszáz éve történt eseménynek, és az azóta eltelt időszak ajándékainak kíván most méltó emléket állítani a hajdúdorogi egyházmegye azzal, hogy a 2015. esztendőt a” tricentenárium jubileumi évének” nyilvánítja. Sok szép eseménnyel szeretnék gazdagítani ezt az esztendőt, amelynek legkiemelkedőbb pontja az augusztusi Nagyboldogasszony búcsú lesz, melyen az új harangot is elhelyezik a kegytemplom tornyában. Természetesen sok egyéb esemény is kapcsolódik e kiemelt esztendőhöz, s ezek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy általuk minél többen fölfedezzék annak a keleti rítusú katolikus közösségnek az erejét, értékét, vonzását, amelyet az Istenszülő a maga módján szeretetével kiválasztott. Ha Máriapócs háromszáz éven át a legnehezebb, a leglehetetlenebb időkben is össze tudta gyűjteni a tiszta szívű embereket, akkor ez a kegyhely és a belőle táplálkozó egyház is kell, hogy ma is vonzó és erőt adó legyen sokak számára.

A görögkatolikus hívek hivatása tehát, hogy az Istenszülő iránti szeretetük olyan erős legyen, hogy annak melege másokat is áttüzesítsen, Szent Fia iránti hitre és lelkesedésre késztessen. Ezt kívánja szolgálni a Kegykép országjáró körútja, az év során átadandó három új máriapócsi épület, az esperesi kerületek pócsi lelkigyakorlata.

A Kegykép március 8-án indul körútjára Máriapócsról a Püspöki Szent Liturgiát követően, és március 24-én délután tér oda vissza, közben pedig a következő egyházközségekben fog egy-egy napot eltölteni.

A kegykép orzságos körútja

Március 8. – Csenger, Március 9. – Nyírcsaholy, Március 10. – Kisvárda, Március 11. – Sárospatak, Március 12. – Encs, Március 13. – Edelény, Március 14. – Miskolc, Március 15. – Budapest, Március 16. – Győr, Március 17. – Veszprém, Március 18. – Pécs, Március 19. – Szeged, Március 20. – Nyíracsád, Március 21. – Debrecen, Március 22. – Hajdúdorog, Március 23. – Nyíregyháza, Március 24. – Máriapócs.

A kegyképet március 24-én délután, az ünnepi vecsernye keretében és Leoardo Sandri bíboros  jelenlétében helyezik el újra a kegytemplomban.

(vl)