A Délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam 7107 szigetet foglal magába,
de mindössze nyolc nagyobb sziget népessége adja az ország lakosságának 96 %-át. A
szigetek területe 300 ezer négyzet-kilométer, lakóinak száma már elérte a százmilliót.
Neve a szigetországot Európa számára felfedező portugál hajóstól, Ferdinand Magellan-tól
ered, aki az őt küldő spanyol uralkodóról, II. Fülöp királyról nevezte el a szigetcsoportot.
A Fülöp-szigetek az egész ázsiai térség egyetlen katolikus többségű országa,
éppen ezért a keresztény hit szempontjából kiemelt evangelizáló és missziós szerepet
töltött be. Ennek köszönhető, hogy VI. Pál pápa már 45 évvel ezelőtt, 1970-ben apostoli
látogatást tett a szigetállamban. II. János Pál pápa kétszer is felkereste, először
1981-ben, majd 1995-ben. Most tehát negyedik alkalommal érkezik a Péter utód a Fülöp-szigetekre,
hogy megerősítse őket a hitben.
Ferenc pápa mostani látogatásának közvetlen
kiváltó oka a szigetállamot sújtó 2013-as tájfun, mely mérhetetlen károkat okozott
az országnak. A Haiyan nevű tájfun november 8-án érte el a szigetország partjait és
jóllehet százezreket már előre kitelepítettek, de a 300 kilométeres széllel szemben
nem volt hatékony védelemre lehetőség. Tacloban városát teljesen letarolta a vihar,
házakat döntött össze, fákat szaggatott ki. Több mint 200.000 ház, köztük soklakásos
épületek dőltek romba, a pusztítás 12 millió ember életét érintette közvetlenül.
Ferenc pápa e rettenetes pusztítás sebeinek a gyógyítására érkezik hozzájuk,
hogy vigaszt, bátorítást és erősítést adjon. Kiemelt programja az útnak éppen a tájfun
sújtotta Tacloban városa.
Kiküldött munkatársaink tudósításaikban beszámolnak
arról, hogy a helybéliek rajongó szeretettel várják a pápát. Az áldását kérik és mindenki
abban bízik, hogy megérintheti, megsimogathatja őt. Ez az érintés más és sokkal több,
mint az európai ember számára. Ők ebben a sűrű emberközelségben élnek és éppen ez
az, ami Ferenc pápa tanításának egyik alappillére: az emberközelség. Épp ezért kell
kilépni, elindulni a kilencórás repülőút távolságra fekvő országba, hogy ott legyen
jelen, ahol nemrég még óriási volt a baj.
A Fülöp-szigetek legfőbb értéke a
család, pontosabban a nagycsalád. Az ősi, törzsi jellegű emberi életközösséget immár
ötszáz éve formálta, alakította Krisztus evangéliuma és így alakult ki egy nagyon
erős szálakból összeszőtt családi élet. Nemcsak sokan vannak, nagy számban, öt-tíz
gyermekes családok, hanem a család egybetartja a nemzedékeket. A családfő áldása szent,
az idős nagyszülők, dédszülők szava megfellebbezhetetlen. Bárki öröme és gondja a
közösség öröme és gondja. A nagy szegénységben élő országból milliók vándorolnak ki,
hogy szerte a nagyvilágban, de Olaszországban különösen is munkát találjanak.
A
kivándorló fülöp-szigetekiek dolgosak, nincs koldus közöttük, mert a bajban levő társukat
kisegítik. Szorgalmasak, megbízhatók. Olaszországban megszokott látvány, hogy idős
olasz nagyszülőket fiatal „filippínók” sétáltatnak, kísérnek. Az idegen földön megszolgált
fizetésüket szinte teljes egészében hazaküldik. Szinte hihetetlen, de a Fülöp-szigetek
GDP-jének nagyobbik részét a külföldön dolgozók hazaküldött pénze jelenti.