A Madhui Miasszonyunk kegyhely katolikusok és más vallásúak tisztelt imahelye

A Madhui Mária kegyhely története több mint 400 évre nyúlik vissza. 1544-ben a jaffnai király Sankili legyilkoltatott hatszáz mannari keresztényt, akiket az 1505-ben Ceylonra érkezett portugálok térítettek meg. Az uralkodó attól félt, hogy általuk kiterjed a portugál befolyás. A sikeresen elmenekült keresztények a dzsungelben egy kis imahelyet állítottak fel a szentélyben ma is megtalálható Mária szobrot felállítva. 1583-ban a Mannarból ismét elmenekült keresztények templomokatt kezdtek építeni a közelben. Ezek közül az egyik Mantaiban található. Ez volt a Madhui Miasszonyunk szobor első otthona.

A hollandok 1656-os ceyloni partra szállásával a keresztények erőszakos üldözésének időszaka vette kezdetét. 30 katolikus család faluról falura menekülve magával vitte a szobrot és 1670-ben Marthamadhuban telepedtek le, ahol jelenleg a kegyhely található. A hollandok elől elmenekült más katolikusok is ezen a helyen gyűlnek össze. Közülük egy Helene nevű portugál asszonynak köszönhető a Madhui Miasszonyunknak szentelt templom építése.

Egész Ceylon területén híre ment a Madhui Szűznek mint a kígyóharapás ellen védelmező és azt gyógyító kegyszobornak. Joseph Vaz atyának a szigetre érkezésével 1687-ben felvirágzott a katolicizmus és Madhu 1706-ban missziós központtá vált. A jelenleg álló épületeket 1872-ben kezdték építeni a szentély alapkő-letételével. A pápai legátus 1924-ben koronázta meg a szobrot XI. Piusz pápa nevében. A templomot 1944-ben szentelték fel.

A Mandui Mária-kegyhely mindig is a katolikusok és más vallásúak által tisztelt és látogatott imahely volt. Ennek ellenére a szentély környékén harcok folytak a tamil lázadók és a kormányerők közötti összetűzések során. Az ország püspökeinek sikerült elérnie, hogy fegyvermentes övezetnek nevezzék ki Madhut. Ezzel biztosították a zarándokok és a háború elől menekülők épségét. 1990 óta a kegyhely körül elterülő 160 hektár terület háborús menekültek ezreinek adott otthont a küzdelemben érintett mindkét fél által elismert menekülttáborrá válva. 2008 áprilisában a szentélyt átadták a mannari egyházmegyének és 2010-ben nyílt meg újra.

(sv)