2015-01-01 14:34:07

Ferenc pápa újévi Úrangyala imádsága: „A béke lehetséges, imádkozzunk érte!”


RealAudioMP3 Tekintsünk Máriára, az Isten Anyjára

Kedves Fivéreim és Nővéreim, az év első napján Karácsony örömteli – még ha hideg – légkörében is az egyház arra hív bennünket, hogy fordítsuk hittel és szeretettel teli tekintetünket Jézus Anyjára. Benne, Názáret alázatos asszonyában „az Ige testté lett és miköztünk lakozott” (Jn 1,14). Ennélfogva lehetetlen elkülöníteni Jézusnak, a láthatóvá és hallhatóvá lett élet Igéjének a szemlélését Mária szemlélésétől, aki neki adta a szeretetét és az emberi testét.

Ma Pál apostol szavait halljuk: „Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született” (Gal 4,4). Ez az „asszonytól született” megállapítás különleges módon és így még erősebben hangsúlyozza Isten Igéjének valódi emberségét. Ahogy Szent Atanáz egyházatya mondja: „A mi Üdvözítőnk valóban ember volt és ebből lett az egész emberiség üdvössége”.

A megváltás célja a megszabadítás és az újjáteremtés

Szent Pál hozzáfűzi még ezt is: „a törvény alattvalója lett” (Gal 4,4). Ezzel a kifejezéssel hangsúlyozza, hogy Krisztus magára vette az emberi természetet, megszabadítván minket a törvényt mindenek felett tisztelő zárt gondolkodásmódtól. A kegyelemtől megfosztott törvény ugyanis elviselhetetlen teherré válik és ahelyett, hogy segítene bennünket, akadállyá válik. Jézus mondta: „A törvény lett az emberért és nem az ember a törvényért”. Íme, ez a célja annak, amiért az Isten elküldte a Fiát a földre, hogy emberré legyen: a megszabadítás, sőt az újjáteremtés céljával. A cél a megszabadítás, „hogy megszabadítsa a törvény alá rendelteket” (Gal 4,5) és a megváltás, ami Jézus kereszthalálával történik meg. De a cél mindenekelőtt az újjáteremtés, „hogy elnyerjük a fogadott fiúságot” (Gal 4,5). Krisztusba testesülve az emberek valóban Isten fiaivá lesznek. Ez a csodálatos átállás számunkra a keresztségben történik meg, mely beleolt minket, mint élő tagokat Krisztusba és beilleszt bennünket az egyházába.

Emlékezzünk a keresztségünkre!

Az új esztendő kezdetén jót tesz nekünk, ha a keresztségünkre emlékezünk: újra felfedezzük benne a kapott ajándékot, mely újjászült minket az új életre, ami isteni élet. Mindez az anyaszentegyház által történik meg, melynek modellje Szűz Mária. A keresztség révén jutottunk közösségre Istennel és többé már nem vagyunk a rossz és a bűn rabjai, hanem a mennyei Atya szeretetét, gyengédségét és irgalmát nyerjük el. Ismét megkérdezem tőletek: Ki ismeri közületek a keresztsége napját? Akik nem emlékeznek rá, azoknak adok egy házi feladatot: keressétek meg a dátumát és őrizzétek meg a szívetekben! Meg lehet kérdezni a szülőket, keresztszülőket, a nagybácsikat, nagynéniket és a nagyszülőket. Keresztségünk napja egy ünnepnap! Emlékezzetek rá és nagyon szép lesz hálát adni az Istennek a keresztség kegyelméért.

Az imádság a béke gyökere

Istennek ez az említett közelsége az életünkhöz adja meg nekünk az igazi békét, azt az isteni adományt, amiért ma, a Béke Világnapján különösképpen is fohászkodunk. Itt a téren az egyik feliraton azt olvasom: „A béke mindig lehetséges”, Igen, mindig lehetséges a béke! Ezért meg kell próbálnunk… Aztán olvasom még: „Az imádság a béke gyökere”. Az imádság valóban a béke gyökere. A béke mindig lehetséges. Az imádság révén sarjad ki a béke. Ma van a béke Világnapja. „Már nem rabszolgák többé, hanem testvérek” – íme, a Világnap üzenete. Mert a háborúk mindig rabszolgává tesznek bennünket. Ez az üzenet mindnyájunkat érint. Mindnyájunknak küzdeni kell a rabszolgaság minden formája ellen és építeni a testvériséget! Mindannyiunknak, kinek-kinek a felelőssége szerint. Jegyezzétek meg jól: A béke lehetséges! A béke gyökere pedig mindig az imádság. Imádkozzunk a békéért. A békének vannak jó iskolái, igen, iskolákat a békéért! Haladjunk továbbra is előre ezzel a békére neveléssel!

Szűz Mária, Isten Anyja oltalmazó köntöse alatt

Máriának, az Isten Anyjának és a mi Anyánknak mutatjuk most be a jószándékainkat. Kérjük tőle, hogy terjessze fölénk az újév minden napján anyai oltalmának a köntösét: „Istennek Szent Anyja, meg ne vesd könyörgésünket szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó dicsőséges és áldott Szűz!”

Arra kérlek benneteket, hogy ma a Szűzanyát, mint Isten anyját köszöntsük. Köszöntsük őt így: „Istennek Szent Anyja”! Az efezusi hívek ezt kiáltották együtt a kereszténység kezdetén a püspökeiknek, amikor az efezusi templom bejáratánál így köszöntötték a Szűzanyát: „Istennek Szent Anyja!” Mindnyájan, mondjuk háromszor együtt: Istennek Szent Anyja!

(vl)









All the contents on this site are copyrighted ©.