A testvériség győzze le a rabszolgaságot – közzétették a pápa üzenetét a 2015-ös Béke Világnapra

Január elsején tartjuk a 48. Béke Világnapot, amelyre Ferenc pápa a következő címmel írt üzenetet: „Nem rabszolgák többé, hanem testvérek”. Ebben a pápa elemzi az emberkereskedelem mély okait – megjelölve köztük a bűnszervezeteket, melyek irányítják ezt a gyalázatos üzletet -, majd arra szólítja az államokat, hogy hatékony ellenőrző intézkedéseket alkalmazva ne engedjenek a korrupciónak és ne hagyják büntetlenül a felelősöket.

Gyalázatos jelenségnek, emberiség elleni bűncselekménynek nevezi a pápa a rabszolgaságot, amely milliókat sújt szerte a világon. A Béke Világnapra írt üzenetének címe Szent Pálnak Filemonhoz írt levelét idézi: Már nem mint rabszolgát, hanem mint testvért (vö. Fil, 1,15-16). A dokumentum két részből áll. Az elsőben a pápa bemutatja a rabszolgaság különféle arcait és emlékeztet a rabszolgamunka áldozataira: a szabadságuktól megfosztott, kizsákmányolt és embertelen körülmények között tartott és munkáltatójuk által megzsarolt bevándorlókra; a szex-rabszolgákra, a gyermekkatonákra, a szervkereskedelem áldozataira, a terroristák foglyaira.
Ahogy a rabszolgaság sokarcú, úgy annak okai is szerteágazók.

Az első ok ontológiai természetű, mely abból fakad, hogy a bűn megrontja az emberi szívet. A másik személy emberségének tagadása ez, amely oda vezet, hogy az embert tárgyként, eszközként kezelik – állapítja meg a pápa. Emellett olyan tényezők is okolhatók, mint a szegénység, az oktatáshoz és munkához való jutás hiánya, a fegyveres konfliktusok, a terrorizmus, továbbá az emberkereskedelmet folytató bűnszervezetek hálózata, melyek az interneten keresztül is megpróbálják lépre csalni fiatal vagy gyermekkorú áldozataikat. Ehhez járul még a korrupció, mely az állami rendfenntartó erőket és a civil vagy katonai intézményeket is behálózza. Ezek a jelenségek akkor fordulnak elő, amikor a gazdasági rendszer középpontjában a pénzisten áll, nem pedig az emberi személy – figyelmeztet a pápa.

A Béke Világnapra írt üzenetének második részében a Szentatya a rabszolgaság leküzdésének lehetséges módjait sorolja föl; a testvériség globalizációját, vagyis világszintű összefogást sürgetve. Ez gátat szabhat ugyanis – a pápa szóhasználatával élve - a közöny globalizációjának, mely olyannyira elterjedt a mai világban. Az intézmények hármas feladata a rabszolgaság bűntettének megelőzése, az áldozatok védelme, illetve a felelősök kézre kerítése. Igazságos törvényekre van szükség a bevándorlás, a munka, az örökbefogadás és a vállalatok kihelyezése terén, amelyek tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat és a személy méltóságát.

Emellett hatékony ellenőrző rendszerekre is szükség van, amelyek nem engednek a korrupciónak és nem hagyják büntetlenül a felelősöket. Ferenc pápa a nők társadalmi szerepének elismerését sürgeti kulturális és kommunikációs téren egyaránt. A vállalatokat arra szólítja, hogy méltó munkát és fizetést biztosítsanak dolgozóiknak. A kormányközi szervezetek fogjanak össze a szervezett bűnözés nemzetközi hálózatának felszámolásáért, melyek felelősek az illegális bevándorlásért, embercsempészetért.

A pápa a fogyasztókhoz is fordul üzenetében, felhívva a figyelmet társadalmi felelősségükre. Legyenek ugyanis tisztában azzal, hogy (XVI. Benedek Caritas in veritate – k. enciklikáját idézve) a vásárlásnak a gazdasági tényezőn túl mindig van erkölcsi vetülete. Az emberkereskedelem, vagy az emberek kihasználása révén termelt javak kérdése mindannyiunkat érint: azt is, aki közönyből vagy érdekből szemet huny felette, és azt is, aki úgy dönt, hogy a civil életben elkötelezi magát az ügy mellett, vagy csupán egy apró gesztust tesz, köszöntve vagy egy mosollyal ajándékozva meg a rabszolgaság áldozatát.

A testvériséget kell globalizálni, nem pedig a rabszolgaságot és a közönyt: Ferenc pápa tehát arra buzdítja a jóakaratú embereket, hogy ne váljanak cinkosaivá ennek a gonosz jelenségnek, és képesek legyenek visszaadni a reményt az emberkereskedelem áldozatainak. Úgy, ahogyan azt az afrikai Szent Bakhita Jozefina példájára számos – főként női - szerzetes kongregáció teszi. A keresztény közösség a testvérek közötti szeretetközösség helye, ahol az eltérő származás vagy társadalmi státusz nem csökkenti a méltóságot, és nem zár ki senkit Isten népéből, mivel a Krisztusban való testvériség köteléke fűzi egybe őket.

Tartsák tehát tiszteletben az ember méltóságát, szabadságát és autonómiáját. A személyek közötti kapcsolatot a tisztelet, az igazságosság és a szeretet határozza meg – a testvériség jegyében, mely a család és a társadalom alapköteléke – olvassuk még a január elsejei Béke Világnapra írt pápai üzenetben.

(gá)