2014-11-13 13:00:05

A pápa az olasz püspökök közgyűléséhez: nem klerikális papokra van szükség, hanem olyanokra, aki a Jó Pásztort követik


Papi szolgálat, képzés és küldetés – ezekről a témákról tanácskoznak az olasz püspöki konferencia tagjai Assisiben, 67. közgyűlésük alkalmával. A hétfőtől csütörtökig tartó megbeszélésre Ferenc pápa is eljuttatta üzenetét.

„Nincs szükség klerikális papokra, akiknek viselkedése eltávolítja az embereket Istentől, sem funkcionárius papokra, akik betöltik szerepüket, de közben Istentől távol keresnek vigaszt” – emlékezteti a pápa az olasz püspököket, akik a papi élet és az állandó képzés témáiról elmélkedtek a napokban. Csak az talál egységet, békét és erőt a szolgálathoz való engedelmességben, aki a Jó Pásztort követi. Hasonlóképpen csak a papi testvériség megélése által lesz képes kilépni abból a csapdából, hogy a saját lelkiismerete legyen érzései és cselekedetei egyedüli középpontja.

A tanácskozás színhelye, Assisi arra a nagy szeretetre emlékeztet minket, amelyet Szent Ferenc táplált a hierarchikus anyaszentegyház és a papok iránt. A püspökök feladata az, hogy megerősítsék e munkatársaikat, akiken keresztül az egyház anyai gondoskodása eléri Isten népét – írja üzenetében a pápa. Milyen sokan segítettek nekünk tanúságtételükkel a megszentelt élet felé vonzani minket! Láttuk, ahogy életüket az emberek között töltötték a plébániáinkon, nevelték a fiatalokat, elkísérték a családokat, látogatták a betegeket otthon és a kórházban, magukra vették a szegények gondját.

A szent papok olyan bűnösök, akik elnyerték a bocsánatot és egyben a bűnbocsánat eszközei – emlékeztet Ferenc pápa. Ezek a papok tudják, hogy annak a kezében vannak, aki nem szegi meg ígéretét, s ennek tudata növekszik a lelkipásztori gondoskodással, amellyel a rájuk bízott emberek felé fordulnak. A szent papok hidat képeznek Isten és a világ közötti találkozáshoz. Ilyen papok azonban nem teremnek maguktól: a szeminárium képzi őket, majd megkapják a papság szentségét. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a kezdeti lelkesedés lanyhulhat, ezért folyamatos képzésre van szükség, illetve arra, hogy mindig Jézus tanítványának érezzék magukat. A kezdeti és az állandó képzés tehát ugyannak a valóságnak a részét képezi: a pap-tanítvány zarándokútja, aki szerelmes Urába.

Ferenc pápa végül arra szólította az olasz püspöki konferencia tagjait, hogy igyekezzenek olyan új utakat találni az állandó papképzésre, amelyek képesek összehangolni a lelki és a kulturális síkot, a közösségi és a lelkipásztori dimenziót. Ezek az evangéliumi élet tartópillérei, amelynek megőrzéséhez szükséges a mindennapi fegyelem, az imádság, az érzékek kordában tartása, a testápolás, az alázatos és prófétai tanúságtétel. Az ilyen evangéliumi élettel hálálják meg ugyanis azt a bizalmat, amelyet az egyház beléjük helyezett.

(gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.