A versengés és a dicsőségvágy meggyengítik az egyházat – Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája

A versengés és az önteltség két olyan szú, amely gyengévé teszi az egyházat; ehelyett az alázat és az egyetértés lelkiségével kell cselekedni, anélkül, hogy saját érdekeinket keresnénk – mondta Ferenc pápa november 3-án, reggel, a Szent Márta házban bemutatott szentmisén.

Szent Pál Filippiekhez írt leveléből kiindulva (Fil 2,1-4) a pápa megállapította, hogy egy püspök számára öröm, ha egyházában szeretet, egység és egyetértés uralkodik. Ez az összhang a Szentlélektől származó kegyelem. Mindent meg kell tennünk, hogy segítsük a Szentlelket ennek az összhangnak a megteremtésében az egyházban. Ezért Szent Pál arra szólítja fel a Filippieket, hogy ne tegyenek semmit versengésből, sem hiú dicsőségvágyból, ne küzdjenek egymással, hogy azt mutassák, jobbak a többieknél. Látszik, hogy ez a jelenség nem csak korunkat jellemzi, hanem régről jön – állapította meg Ferenc pápa.

Intézményeinkben, az egyházban, a plébániákon, például a kollégiumokban, hányszor találkozunk ezzel? A versengéssel; önmagunk mutogatásával; a dicsőségvággyal. Két szú, amely szétrágja az egyház állagát, gyengévé teszi szilárdságát. A versengés és a dicsőségvágy az összhanggal és az egyetértéssel ellentétben működik. Mit tanácsol e helyett Pál? „Mindenki alázatosan tekintse a másikat maga fölött állónak”. Pál érezte ezt, saját magáról azt állította, hogy nem méltó az apostol névre, utolsónak tartja magát, és erőteljesen megalázkodik. Ezt érezte: azt gondolta, hogy a többiek fölötte álltak.

A pápa emlékeztetett Porres Szent Mártonra, az egyszerű domonkos szerzetesre, akinek ma az egyház liturgikus emléknapját tartja: spiritualitása a szolgálatban nyilvánult meg, mert érezte, hogy a többiek, még a legnagyobb bűnösök is, felette álltak. Valóban ezt érezte – mondta a pápa.
Szent Pál a Filippiekhez írt levelében arra buzdít bennünket, hogy ne saját érdekünket keressük: „Egyikőtök se tartsa csak a maga érdekét szem előtt, hanem a másokét is”. Keressétek a másik javát. Szolgáljátok a többieket. Ez a püspök öröme, amikor látja, hogy egyháza ilyen: egyformán érez, egyformán szeret, egy lélekkel, egységben, egyetértéssel. Ezt a légkört akarja egyházában Jézus. Létezhetnek egymástól eltérő vélemények, de mindig ebben a légkörben: az alázat, a szeretet légkörében, anélkül, hogy bárkit is lenéznénk.

Az evangéliumi szakaszra utalva (Lk 14,12-14) Ferenc pápa hozzátette: Nem szép dolog, amikor az egyházi intézményekben, egy egyházmegyében, a plébániákon olyan emberekkel találkozunk, akik saját érdeküket keresik, nem a szolgálatot, nem a szeretetet. Jézus ezt mondja nekünk az evangéliumban: ne keresd saját érdekedet, ne várj a viszonzásra. „De én ezt és ezt a szívességet tettem neked, te, tedd meg nekem ezt”. Ez az evangéliumi példabeszéd, ami arról szól, hogy amikor vacsorát adsz, ne azokat hívd meg, akik azt viszonozni tudják. Ez az ingyenesség. Amikor egy egyház összhangban, egységben él, akkor az emberek nem saját érdekeiket keresik, hanem az ingyenesség magatartása jellemzi őket. A jót teszem, nem pedig üzletelek a jóval.

A pápa végül lelkiismeretvizsgálatra szólította fel a híveket: milyen az én plébániám, milyen a közösségem? Ezzel a lelkülettel rendelkezik-e? Milyen az intézmény, ahová tartozom? Jelen van-e ennek a szeretetnek, ennek az egyöntetűségnek, egyetértésnek a lelkülete versengés vagy dicsőségvágy nélkül? Alázatosak vagyunk-e és azt gondoljuk, hogy a többiek felettünk állnak plébániánkban, közösségeinkben? Talán találunk valamit, amin javíthatunk. Ma hogyan tudok javítani ezen? – tette fel homíliája végén a kérdést Ferenc pápa a Szent Márta házban bemutatott hétfő reggeli szentmisén.

(vm)