Ferenc pápa buzdítása a népi mozgalmak tagjaihoz – az október 28-i találkozón elhangzott
beszéd második része
Nem létezik annál rosszabb anyagi szegénység, mint amelyik nem teszi lehetővé, hogy
megkeressük a mindennapi kenyerünket és meg vagyunk fosztva a munka méltóságától.
Ferenc pápa külön kiemelte a fiatalok munkanélküliségét, hangsúlyozva, hogy ez a helyzet
nem elkerülhetetlen, hanem egy társadalmi választás eredménye. Egy olyan gazdasági
rendszer következménye, amely a nyereséget az ember elé helyezi, egy olyan kultúra
hozza létre, amely az embert fogyasztási cikként selejtezi ki.
Ferenc pápa
spanyol nyelvű beszédében ismét utalt „Evangelii Gaudium” k. enciklikájára, hogy újból
elítélje a gyermekek és idősek kiselejtezését. És most fiatalok millióit is kiselejtezik,
mivel nincs számukra munkalehetőség. A munkanélküli fiatalok aránya egyes országokban
meghaladja az 50%-ot is. Mindenkinek joga van egy emberhez méltó jövedelemre és társadalmi
biztonságra.
Ezen a találkozón most jelen vannak az ún. „cartoneros”-ok, az
utcai árusok, akik a papír és más anyagok újrahasznosításából élnek, a bányászok,
a földművelő campesino-k képviselői, akiktől megtagadják a munka jogát, továbbá azt
a lehetőséget, hogy szakszervezetben tömörüljenek. „Ma szeretnék csatlakozni hozzátok
és elkísérlek benneteket küzdelmetekben” – mondta Ferenc pápa, majd a környezetvédelem
és a béke közötti összefüggésről szólt. Megállapította, hogy ez mindenkit érint, nem
lehet pusztán a politikusokra hagyni megoldását. Ferenc pápa ismételten kifejtette,
hogy részletekben a harmadik világháborút éljük. Elítélte azokat a gazdasági rendszereket,
amelyek azért háborúskodnak, hogy biztosítsák a túlélést.
„Mennyi szenvedés,
mennyi pusztítás, mennyi fájdalom” – ezekkel a szavakkal jellemezte a világ mai helyzetét
Ferenc pápa. Ma a föld minden részéről, minden nép, minden szív, minden népi mozgalom
részéről hallani a kiáltást: „Soha többé háborút!”. Egy gazdasági rendszer, amelynek
középpontjában a pénz áll, kizsákmányolja a természetet, hogy fenntartsa a fogyasztás
féktelen ritmusát. Ebből származnak a klímaváltozás és az erdőirtás pusztító hatásai.
A pápa emlékeztetett rá, hogy a környezetvédelemről írja következő enciklikáját és
ebben jelen lesz a népi mozgalmak aggodalma. A pápa ezután feltette a kérdést: hogyan
alakultak ki ezek a helyzetek? Azért, mert ez a rendszer kiűzte az embert a középpontból
és helyébe valami mást tett: a pénzt bálványként imádják és a közöny globalizálódott.
A világ elfeledkezett Istenről, aki Atya, így a világ árva lett, mert félretette Istent.
A pápa arra buzdította a népi mozgalom tagjait, hogy változtassanak ezen a rendszeren,
építsenek alternatív szociális struktúrákat. Bátran, de egyben értelmesen kell ezt
megtenni. Kitartóan, de fanatizmus nélkül. Szenvedélyesen, de erőszakmentesen.
Nekünk,
keresztényeknek szép programunk van: Máté evangéliumának 25. fejezete a Nyolc Boldogságról.
Ferenc pápa ismételten leszögezte a találkozás kultúrájának jelentőségét, minden kirekesztés
leküzdését és kifejtette, hogy szükség van a mozgalmak nagyobb együttműködésére, anélkül
azonban, hogy „merev struktúrákat” hoznának létre.
A népi mozgalmak kifejezik
annak a sürgető szükségességét, hogy új életet adjanak demokráciáinknak, amelyeket
gyakran számtalan tényező gúzsba köt. Nem lehet elképzelni a társadalom számára egy
olyan jövőt, amelyben az emberek többsége nem főszereplőként vesz részt. Túl kell
jutni a paternalista (államfüggő), gyámkodó segélynyújtás fogalmán és a társadalmi
részvétel új formáit kell megteremteni, amelyek magukba foglalják a népi mozgalmakat
és erkölcsi energiájuk áradatát.
Ferenc pápa végül szenvedélyes hangú felhívással
zárta beszédét:
„Egyetlen család se legyen hajléktalan, egyetlen „campesino”
se maradjon föld nélkül, ne legyen egyetlen munkás sem jogfosztott! Egyetlen személy
se nélkülözze azt a méltóságot, amely a munkából származik!” – hangzott Ferenc pápa
buzdítása a népi mozgalmak keddi találkozóján.