A pakisztáni katolikusok ima- és böjtnapot tartottak a másodfokon is halálra ítélt Asia Bibi szabadon bocsátásáért

A pakisztáni helyi egyház imával és böjttel fohászkodott Asia Bibi megmeneküléséért, míg világszerte számos keresztény vezető és emberi jogi aktivista fellépett ügyében. Mint ismeretes, a lahore-i fellebbviteli bíróság október 16-án másodfokon is halálra ítélte Asia Bibit, akit istenkáromlás vádjával 2010-ben már első fokon elítéltek. Ezt erősítette meg a Fides hírügynökségnek a vádlott egyik ügyvédje, a keresztény Naeem Shakir, mondván: a védelem fellebbezését elutasították.

Október 16-án délelőtt a négy órás tárgyalás során mutathatta be a védelem írásos érvelését, amelyben pontról pontra megcáfolta a felépített vádat és lerántotta a leplet a nem hiteles tanúkról valamint a hamis vádak nyilvánvaló konstrukciójáról.

A bíró (Anwar ul Haq) helyt adott a két muzulmán nő (testvérpár) vádjainak, akik tanúsították az Asia által állítólag elkövetett istenkáromlást. Ők voltak azok, akikkel Asia összeszólalkozott és ez indította el az ügyet – magyarázta az ügyvéd keserűen, csalódva az igazságszolgáltatásban. „Pakisztánban az igazság egyre inkább a szélsőségesek kezébe kerül” – nyilatkozta a jogi képviselő, aki Asia férjével egyetértésben most a legfelsőbb bíróságnál fellebbez. Teljes körű felmentést kérnek számára bűncselekmény hiányában.

Mint ismeretes, 2009 júniusában kezdődött az ügy, amikor Asia Bibi két kolléganője vízért küldte a keresztény asszonyt, majd visszautasították, mondván: tisztátalan a víz, mert egy hitetlen keresztény érintette. Ebből a banális esetből indult el a 45 éves nő kálváriája. Az ötgyermekes asszonyt azonnal megvádolták, hogy válaszul Mohamed prófétát gyalázta, illetve visszautasította, hogy áttérjen az iszlámra. Rögtön börtönbe zárták, ahol már több mint öt éve sínylődik. Hosszú időszakokat töltött elkülönítve, de Asia mindvégig megőrizte hitét, imáiban Isten nagy szeretetére bízva magát. Az első halálos ítélet 2010-ben született, a második pedig most. Asia Bibi esete nemzetközi üggyé nőtte ki magát, sok ország dolgozik azon, hogy módosítsák az istenkáromlási törvényt. Most a legfelsőbb bíróságon a sor.

A Vatikáni Rádió telefonon megkereste Paul Bhattit, a Pakisztáni Kisebbségek Szövetségének vezetőjét, aki a vallási kisebbségek védelméért küzd. Mint ismeretes, testvérét (Shabbazt), a volt pakisztáni kisebbségi jogi minisztert a szélsőségesek ölték meg.

- Nagyon szomorú és fájdalmas hír ez, amely arra enged következtetni, hogy a gyengébbek számára nincs igazság. Valamelyest előre látható volt a hír, hiszen ezeket a pereket mindig elferdítették, elhúzták, ráadásul erős a szélsőségesek által gyakorolt nyomás. Erre utalt az is, hogy egyik alkalommal nem volt jelen a bíró, egy másik tárgyalásról hiányzott a védőügyvéd. Mindezek ellenére én továbbra is reménykedem, hiszen nem ez a végleges fázis, lehet még tovább fellebbezni. A legfelsőbb bíróság Pakisztánban már korábban is felmentett olyan vádlottakat, akiket első- és másodfokon elítéltek. Ha megnézzük az ország történelmét, reménykeltő, hogy eddig még az istenkáromlási törvény miatt a legfelsőbb bíróság senkit nem ítélt halálra.

Sajnos a keresztényüldözés Pakisztánban is jelen van: gyakran személyes okok miatt válnak könnyen a gyűlölet célpontjaivá. Elég, ha a Lahore-ban felgyújtott templomokra gondolunk. Egy olyan szélsőséges ideológia erőszakos megnyilvánulásai ezek, amelyeket személyes indokok mozgatnak, mindenféle valós alap nélkül – mondta még a Vatikáni Rádiónak a pakisztáni kisebbségi jogi aktivista.

Maulana Muhammad Mehfooz Ali Khan, az iszlám ideológia tanácsának képviselője emlékeztet rá, hogy e törvények célja az, hogy megóvja a vallás és Mohamed próféta szakralitását. Mindazonáltal egyetlen ártatlan embernek sem szabadna áldozattá válnia a vallás nevében, a túlkapásokat pedig el kell ítélni.

Haaron Barkat Masih, a „Masihi Foundation” nevű szervezet vezetője a pakisztáni keresztények életkörülményeinek javításáért, valamint az igazságtalanul istenkáromlással vádolt keresztények védelmében lép föl. Véleménye szerint túl sok érdek húzódik meg az Asia Bibi-ügy hátterében. Nagyhatalmú erők és nyomás több oldalról, amely végül elfedi és lábbal tiporja a tények igazságát.

Az igazgató végül emlékeztet rá, hogy a Legfelsőbb Bíróság megváltoztathatja az ítéletet, és ha nem is tenné, akkor a pakisztáni elnök még mindig kegyelmet adhat a keresztény asszonynak.

(gá)