VI. Pál üzenete a magyarokhoz a Szent István év alkalmából 1970. augusztus 20-án

VI. Pál pápa Szent István születésének ezredik évfordulója alkalmával, 1970. augusztus 20-án „Sancti Stephani ortum” kezdetű latin nyelvű üzenetet küldött a magyar hívekhez. Montini pápa felidézi a szent király születését, neveltetését, az ország keresztény-lelkipásztori megszervezését: egyházmegyék megalapítása és bencés apátságok létesítése, az Apostoli Székhez való hűségét.

Ez alkalommal csak az üzenet törzsrészét ismertetjük röviden, ahol a pápa az igaz, tévedésmentes hit mivoltát mutatja be hivatkozva a Szentírásra (Zsid 11, 6., 13, 7-8) és Ef 4, 14..) és a II. Vatikáni Zsinat tanítására (LG 1, 8, 11, 9, GS 39 és 40…) különösen hangsúlyozva a hívők elkötelezettségét a mai világ evangelizálására. Üzenete ma is időszerű, amikor a pápák az új evangelizálást sürgetik.

Most néhány szakaszt idézünk a pápai üzenetből:
„A hit Isten felbecsülhetetlen ajándéka. Rendületlenül fennáll, mert Krisztusra épül, aki az üdvösség szerzője és az egység és a béke alapja. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. /Zsid 13,8./ A hit semmiképpen nem minősíthető emberileg kigondolt rendszernek - folytatja a pápa - egy letűnt szociális helyzet tükörképének. A hit a Szentlélek ajándéka, a szellem szabad hódolata, mellyel az ember nagylelkűen válaszol Istennek. A hit az Istennel való kapcsolatnak természetfeletti bizonysága, amely a feltámadás és az örök élet reményéből él és cselekszik. A hit nem egy távoli kornak ránk hagyott maradványa, hanem élő, lobogó, éltető valóság. Amikor tehát a magyar katolikus Egyház történelmének évkönyveit lapozgatjátok, legyetek mélyen meggyőződve róla, hogy ezek a régi, dicső emlékek nem tűntek el egyszer és mindenkorra, hanem új életre kelnek, és megújulnak a jelenben. Tartsátok tehát kitüntető kötelességeteknek, hogy a múlt eseményeiről tanúságot tegyetek. A régi és mégis mindig új hitet, és őseitek szent örökségét a maga tisztaságában adjátok át utódaitoknak érintetlenül. Ti vagytok mintegy a kapocs (vinculum), amely hazátokban a múltat összeköti a jövővel.”

A pápa ezután így buzdítja a magyar híveket:
„Nektek, az Egyház gyermekeinek és Krisztus Titokzatos Teste tagjainak „az igazság munkatársainak” (3Jn 8) kell lennetek. Feladatotok ugyanis, hogy az Evangélium igazságát hirdessétek, arra kell törekednetek, hogy Krisztus igéje el ne halkuljon. Maga Pál apostol írja: „Hogyan hívhatják segítségül (az Urat), amíg nem hisznek benne? S hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha nincs aki hirdesse?” (Róm 10, 14) Buzgón imádkozzatok papi, szerzetesi és világi hivatásokért, az Egyház szentapostolaiért, az isteni Mester hű tanítványaiért, Isten és népe nagylelkű, vidám és hű szolgáiért!”

(szf)