Isten a törvény és a meglepetések Istene – Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája

Megnyílni a meglepetéseket nyújtó Istennek, az idők jeleinek, és nem bezárkózni saját világunkba – ez volt az alapgondolata Ferenc pápa hétfő reggeli homíliájának, amelyet a Szent Márta házban bemutatott szentmisén mondott.

Jézus, amikor a törvénytudókhoz, a „gonosz nemzedékhez” beszél, akik jeleket kérnek, korholja őket, hogy nem figyelnek az idők jeleire. „Miért nem értették e törvénytudók az idők jeleit, és miért kértek valami rendkívüli jelet? – tette fel a kérdést a Szentatya. Először is azért – válaszolta – mert be voltak zárkózva a saját rendszerükbe, a mesterműként rendszerezett törvények közé. Mindenki tudta, mit szabad tenni és mit nem – minden rendszerezve volt. És ők biztonságban érezték magukat így – mondta homíliájában a Szentatya.

A törvénytudóknak ezért furcsa dolognak tűnt, amit Jézus tett: leállt a bűnösökkel, együtt evett a vámszedőkkel. Számukra ez veszélyes volt, szemükben a tanítás került ezáltal veszélybe, az a tanítás, amelyet ők, a teológusok évszázadok munkájával építettek fel. Bár szeretettel alkották meg ezt a törvényrendszert, azért, hogy hűségesek legyenek Istenhez, – tette hozzá a pápa – de be voltak oda zárkózva: megfeledkeztek a történelemről, arról, hogy Isten bár a törvény Istene, de a meglepetéseké is.

Nem értették Jézus jeleit, amelyek arra utaltak, hogy az idő megérett. Bezárkózás! Arról is megfeledkeztek továbbá, hogy ők úton levő nép, és úton lenni azt jelenti, hogy újra és újra olyan dolgokkal találkozunk, amelyeket nem ismerünk. Az élet út Jézus Krisztus második eljövetelének teljessége felé.

„Ez a generáció – folytatta Ferenc pápa Jézus szavaira hivatkozva – jeleket kér, de az Úr azt mondja: nem kap mást, mint Jónás jelét, azaz a feltámadás és a dicsőség jelét, annak az eszkatológiának a jelét, amely felé utunk vezet.”

A törvény halott, ha nem vezet minket Jézus Krisztushoz. „És ez el kell gondolkoztasson minket: én ragaszkodom-e a saját dolgaimhoz, gondolataimhoz, be vagyok-e zárkózva? Úton lévő személy vagyok-e vagy megálltam? Hiszem-e, hogy az út a beteljesedés felé vezet, az Úr dicsőségének megnyilvánulása felé? Képes vagyok-e megérteni az idők jeleit és hűségesnek lenni az Úr szavához?” Kérjük az Urat, hogy adjon nekünk törvényszerető szívet, hiszen a törvény Istené, és olyan szívet, amely szereti Isten meglepetéseit is és tudja, hogy a szent törvény nem öncélú – szólított fel hétfő reggeli szentbeszédében a pápa.

(szf/vt)