Az Ostpolitik részleges siker volt – Mamberti érsek a vatikáni keleti politikáról a Római Magyar Akadémián

- Erdő Péter bíboros kommentárjával

„Lelkipásztori felelősség és/vagy evangéliumi tanúságtétel. A vatikáni Ostpolitik XII. Piusz, XXIII. János és VI. Pál idején: a történeti kutatás mai állása és új perspektívák” címet viselő egynapos tudományos ülést abból az alkalomból szervezték meg, hogy 50 évvel ezelőtt 1964. szeptember 15-én írták alá a Magyarország és a Szentszék közötti részleges megállapodást.

A Római Magyar Akadémia a Pápai Magyar Intézet, a római Európai Egyetem és a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Fakultása együttműködésével szeptember 26-án megtartott nemzetközi konferencia megvizsgálta a Szentszék Kelet-Európát illető politikáját a három pápa idején. A tanácskozás célja az volt, hogy új horizontokat nyisson tudományos eredményekre és levéltári dokumentumokra alapozva. Ebből kiindulva az előadók átfogó és összetett képet kívántak nyújtani az új megközelítéseknek, a korábban kevésbé figyelembe vett összefüggések alapos tanulmányozásának, és az összehasonlító elemzéseknek köszönhetően – olvasható a konferenciáról szóló tájékoztatóban.

Az Osservatore Romano vatikáni napilap szeptember 26-i száma 5. oldalán több mint féloldalt szentelt a Római Magyar Akadémián megtartott programnak. Az egész napos tanácskozás felszólalói közül P. Somorjai Ádám bencés és Fejérdy András történészek előadásának cikk formában összefoglalt tartalmát adta közre egy oldalon Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökének más témával foglalkozó írásával. P. Somorjai Ádám, a Vatikáni Államtitkárság munkatársa cikkének címe: „Pacem in terris? Eddig soha nem látott helyzet – a Szentszék keleti politikája az amerikai diplomáciai forrásokban”. Az írást XXIII. János pápát ábrázoló fénykép illusztrálja. Roncalli pápa a képen éppen aláírja Pacem in terris k. enciklikáját 1963. április 9-én. Fejérdy András történész, a Római Magyar Akadémia tudományos titkárának cikke: „Két tárgyalás, ugyanaz a módszer – Prága és Budapest között” címet viseli. Az íráshoz Mindszenty József bíboros 1956-os kiszabadításáról közöl képet a vatikáni napilap.

„Az Ostpolitik csak korlátozott módon nyújtott orvoslatot a keresztények szenvedésére” – idézte Dominique Mamberti érsek, a Vatikán államközi kapcsolatainak titkára bevezetőjét a nemzetközi konferencián jelen volt Giuseppe Rusconi újságíró. A rossoporpora.org honlapon olvasható cikk többek között tájékoztat arról is, hogy az újságíró feltette a kérdést Mamberti érseknek: vajon „helyénvaló” diplomáciai döntés volt-e az Ostpolitik? „Helyénvaló, tekintve, hogy a párbeszéd felállítása mindig helyénvaló” – hangzott a válasz.

Megkértük Erdő Péter bíborost, aki jelen volt a tanácskozáson, hogy mondjon véleményt a megállapításról:

„A Római Magyar Akadémia a Pápai Magyar Intézettel és más intézményekkel együtt konferenciát rendezett a keleti politikáról, részben VI. Pál pápa közelgő boldoggá avatására tekintettel is. Az orosz, szlovák, magyar, olasz és más nemzetiségű előadók rendkívül értékes hozzájárulásokat adtak ehhez a témához.

Kiderült az, hogy két alapvető szemszögből lehet a kérdést tanulmányozni. Egyrészt a kelet-európai népek tapasztalatai és az ottani levéltári anyag alapján, ami elsősorban az egyház üldözését illetve elnyomását tanúsítja, másrészt azonban a nyugati szemszögből is vizsgálható a téma, ahol elsősorban az olasz és a francia katolikus baloldali mozgalmak a kommunizmussal, a szocialista országokkal való párbeszédének az elméleti és gyakorlati törekvései játsszák a főszerepet.

Ugyanakkor létezik egy világpolitikai vagy világegyházi egyensúlyi szempont is, amely a Szentszéket természetesen arra vezette, hogy a világ minden régióját vegye figyelembe és ne csak egy országgal vagy országcsoporttal tartson fenn párbeszédet. Tehát ebben az összefüggésben szerepelt az Ostpolitik és ebben az összefüggésben természetes, hogy a Szentszék – ahogyan az Casaroli bíboros emlékirataiban is szerepel – sok mindent szeretett volna elérni, ami nem sikerült a keleti politika viszonylatában. Viszont ténylegesen létrejött egy dialógus és olyan kisebb vagy nagyobb jelentőségű megállapodások, amelyek azért az itt élő katolikusoknak, az itt élő egyházi szervezetnek a helyzetét bizonyos szempontból javították” - állapította meg Erdő Péter bíboros.

(sv)