A Szentatya fogadta a Fokoláre Mozgalom közgyűlésének résztvevőit

Ferenc pápa pénteken délben a Kelemen-teremben kihallgatáson fogadta a Fokoláre mozgalom közgyűlésének mintegy félezer résztvevőjét. Mindenekelőtt köszöntötte a mozgalom, Mária Műve elnöknőjét, Maria Voce-t, akit a közgyűlés megerősített hivatalában újabb hat évre, majd az elnöknőnek és közvetlen munkatársainak, valamint a világ különböző részeiről összegyűlt valamennyi résztvevőnek fejezte ki elismerését növekvő apostoli munkájukért.

Ötven évvel a II. Vatikáni zsinat után az Egyház arra hivatott – hangsúlyozta Ferenc pápa - , hogy az evangelizálás új szakaszában tanúskodjék Isten minden személy iránti szeretetéről, kezdve a legszegényebbeken és a leginkább kirekesztetteken, hogy reménységgel növelje a testvériséget és az örömet az emberiség egység felé vezető útján. Mária Műve, amelyet Fokoláre Mozgalom néven ismernek, a katolikus egyház ölén kis mustármagként született, de az évek folyamán nagy fává nőtt, amely kiterjeszti ágait a keresztény családban, sőt még a különböző vallásfelekezetek tagjai között is, mindazok körében, akik az igazságosságot és a szolidaritást az igazsággal együtt keresik. Ezt a Művet a Szentlélek ajándéka – az egység karizmája hozta létre, hogy az egyház teljesítse azt, amiért Jézus imádkozott az Atyához: „Hogy mindnyájan egyek legyenek!” (Jn 17,21)

Ferenc pápa itt megemlékezett a mozgalom alapítójáról, Chiara Lubichról, aki az említett egység rendkívüli tanúja volt élete során. Az egyház ma is azt várja a Mozgalomtól, hogy az alapító karizmáját követve felelősen és kreatív módon járuljon hozzá az új evangelizáláshoz. A pápa ezután az eszményt jelölő három kulcsszóhoz fűzte elmélkedését, amelyeknek a Mozgalom szellemiségét ihletniük kell: szemlélődni, kilépni, a kommunió iskoláját megalkotni.

Szemlélődni: Ma sokkal inkább, mint valaha szükségünk van arra, hogy szemléljük Istent és szeretete csodatetteit, hogy Benne maradjunk. Szemlélődni azt is jelenti, hogy testvéreink és nővéreink körében élünk, megosztjuk velük a szeretetközösség és a testvériség kenyerét, várva, hogy együtt lépjünk be az Atya házába. mert „félresikerült az a szemlélődés, amely kívül hagy másokat” (Ev. G. 281) Ugyanezt írta már Chiara Lubich: „Ez a modern idők nagy kihívása: elmélyülni a legmagasabb szemlélődésben, és elvegyülni az emberek közé.”

A második szó: „kilépni”, megtanulni a párbeszéd művészetét. Isten segítségével szélesre nyitni tekintetünket, meghallani testvéreink panaszát, észrevenni a társadalom sebeit és korunk kulturális problémáit.

A harmadik szó: „iskolát alkotni”. II. János Pál erre buzdított „Novo Millennio ineunte” k. körlevelében (43): az egész egyháznak a kommúnió, szeretetközösség házává és iskolájává kell válnia”. A Fokoláre Mozgalom komolyan vette ezt a buzdítást. Az Evangélium szerinti „új emberek” kialakításához Jézus emberségétől kell példát vennünk. Mert Ő, Jézus az Új Ember, akire a fiatalok minden időben feltekinthetnek, akit szeretettel követhetnek, hogy szembenézhessenek az előttük álló kihívásokkal. Az új nemzedék kellő kiképzése nélkül illúzió az a terv, hogy az új emberiség kialakítását alaposan és tartósan szolgáljuk.

Chiara Lubich szavai ma is időszerűek: olyan embereket, férfiakat és nőket kell kialakítani Jézus szíve és szelleme szerint, akik képesek lesznek felismerni és érteni azokat a szükségleteket, aggodalmakat és reménységeket, amelyek minden ember szívében lakoznak.
Ferenc pápa végül Mária oltalmába ajánlotta Mária Művét, a Fokoláre Mozgalmat és apostoli áldását adta a most tartott közgyűlés félezer résztvevőjére.

(szf)