Szentírás vasárnapjára – P. Szabó Ferenc elmélkedése az évközi 26. vasárnap evangéliumáról
Az évközi 26. vasárnapot
az Egyház a Szentírásnak szenteli. A szentmisében a húsvéti misztériumot, Krisztus
kereszthalálát és feltámadását jeleníti meg hathatósan a Szentlélek, amelyre a vasárnapi
szentlecke, a Filippi levél 2. fejezetéből vett ősi himnusz emlékeztet. A szentmise
első részében, az igeliturgia során szentírási szövegeket olvasunk fel, és a homília
ezeket magyarázza.
A liturgiáról szóló konstitúció (SC 24) hangsúlyozza: „A
liturgikus ünnepléseken igen nagy jelentősége van a Szentírásnak. (…) Ezért a liturgia
megújítása, fejlődése és korszerűsítése érdekében szükséges, hogy jobban érvényesüljön
a Szentírásnak az a bensőséges és élő szeretete, amelyről mind a keleti, mind a nyugati
rítusok tiszteletreméltó hagyománya tanúskodik.”
A kinyilatkoztatásról szóló,
Dei verbum k. zsinati okmány pedig külön fejezetet szentel (VI.) annak, hogy
mit jelent a Szentírás az Egyház életében. „Az Egyház mindenkor tisztelte a Szentírást,
mint magát az Úr testét is, hiszen főleg a szent liturgiában szüntelenül veszi és
nyújtja a híveknek az élet Kenyerét mind Isten Igéjének, mind Krisztus Testének
asztaláról.” „A Szentírásnak kell tehát táplálnia és irányítania az egész egyházi
igehirdetést, mint magát a keresztény vallást is.” (DV 21)
Itt emlékeztetem
paptestvéreimet arra, hogy Ferenc pápa Evangelii gaudium k. buzdításában hasznos
gyakorlati tanácsokat ad a homília és a prédikáció elkészítéséhez (135-151). Itt hangsúlyozza:
„A Szentlélek segítségül hívása után az első lépés a teljes figyelemmel való odafordulás
a bibliai szöveghez, melyre a prédikációnak épülnie kell.” (146) Arra kell figyelnünk,
hogy mi a szöveg elsődleges üzenete, „amely strukturálja és egyesíti a szöveget”.
Tehát a központi üzenetre kell koncentrálnunk, és nem elveszni a részletekben. (147)
„Egy szöveg központi üzenetének a megfelelő megértéséhez az egész Egyház által
áthagyományozott Biblia tanításának összefüggésébe kell helyezni azt. Ez a bibliai
értelmezés fontos alapelve, mely számol a ténnyel, hogy a Szentlélek nemcsak az egyes
részeket, hanem az egész Bibliát sugalmazta…” (148)
Így elkerüljük a hibás
vagy részleges értelmezéseket, amelyek ellentmondanak a Szentírás más szövegei tanításának.
Ferenc pápa ezután még arról ír, hogy hogyan tudjuk Isten Igéjét bensőségessé és személyessé
tenni: túl a nyelvi, exegétikai és teológiai tájékozottságon imádságos és nyitott
szívvel kell hozzá közelednünk. Először magunknak kell meghallanunk az igét, azt elmélyítenünk,
hogy másoknak kellőképpen közvetíthessük az átelmélkedett isteni üzenetet. (Fil.
2, 1-11)