„Az iszlám nem ez, de a muzulmánok ne hallgassanak” – nyilatkozta P. Samir SJ

Az iszlám kalifátus nevében zajló szíriai és iraki konfliktusok, az amerikai újságíró lefejezésének látványos bemutatása és reklámozása, továbbá az afrikai országokban – mint Nigériában – a növekvő erőszak azok ellen, akik nem azonosulnak a saría iszlám joggal, mind kérdéseket vetnek fel az iszlám szélsőséges ideológia drámai terjedésével kapcsolatban. P. Samir Khalil Samir egyiptomi jezsuita, a bejrúti Szent József Egyetem arab kultúrtörténet és iszlámológia tanára nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak a témáról.

„Politikai problémáról van szó” – kezdte válaszát Samir atya. „A szíriai háború az elején a szíriaiak háborúja volt, akik egy diktatórikus rezsim ellen tüntettek. Hamarosan, két hónappal később azonban az egész iszlám világból, különösen is az Arab-félszigetről érkeztek emberek, akik azért háborúztak, mert a síiták és az alawiták kormányoztak.

A probléma tehát az iszlámon belül van, mert van egy mindig visszatérő dolog, egy dogmatikai tény, miszerint „Aki nem tartozik a hiteles iszlámhoz, azt meg kell semmisíteni”, ezt nevezik „kafir”-nak. Azokra alkalmazták ezt a szót, akik nem hittek Istenben, de értelme aztán kiszélesedett. „Kafir”-nak nevezni a másikat a modern iszlám súlyos problémája, vagyis, azt mondani a másikra, hogy nem hiteles muzulmán és ezért meg kell semmisíteni.”

Mivel magyarázható az iszlám e gondolatának, a fundamentalizmusnak és a szélsőségességnek a felerősödése? A kulturális folyamat háttérbe szorulásával az erőszak, a hatalomvágy újjászületését látjuk? – hangzott az újságírói kérdés.

„Igen, kulturális és politikai folyamatról van szó. A válság átfogó: szegénység, tudatlanság uralkodik… és ugyanakkor Nyugaton pedig civilizációs válság van, amely az újpogányság formáját ölti fel…, de ez egy másik probléma” – hangzott P. Samir válasza.

Ma talán egy olyan időszakot élünk, amelyben az emberség alacsony szinten van jelen. Talán szükség lenne egy új humanizmusra… - fogalmazott az újságíró.

„Igen, elértük az iszlám történetének legkegyetlenebb állatiasságát” – válaszolta P. Samir. „Korábban sosem érkeztünk el a barbárságnak erre a pontjára. A kérdés az: ez az iszlám? Vagy ez egy eltévelyedés? Természetesen az iszlám hagyományból meríti eredetét. Másrészt azonban nem lehet azt mondani, hogy ez az iszlám. Ez az iszlám egy származéka: azt hiszik, hogy megvalósítják a „kalifátust”, a IX-X. századtól a XIII. századig tartó híres időszakot, ami egy hiba. Sok muzulmán mondja, hogy a nagy gondolkodók ellene vannak. A dráma az, hogy a muzulmánok nem mernek önkritikát gyakorolni, vagyis a nép némán követi őket.

Nem láttam sehol, amit a vatikáni vallásközi párbeszéd bizottsága augusztus 12-i dokumentumában írt, hogy vannak elfogadhatatlan dolgok! 11 pontot idéz, amelyek az emberi jogokkal szemben állnak, erős kifejezéseket alkalmaz. A legvilágosabb dokumentum, amelyet ismerek, amely nem diplomáciai kifejezéseket alkalmaz: nagyon kiegyensúlyozott, de erős. Felveti: meddig akartok még hallgatni? Az imámok emeljék fel hangjukat! És ne csak ők. A tömeg, a muzulmán nép utcára lép, amikor mások politikai ügyeiről van szó, vagy mások ellen tüntet, de amikor az iszlámot érintő kérdésekről van szó, akkor úgy gondolja, hogy az nem helyes, ezért nem megy ki az utcára” – mutatott rá P. Samir.

Mi lehet a kivezető út ebből a helyzetből? – tette fel az utolsó kérdést az újságíró.

„A nyugati világgal való együttműködés. Segíteni kell őket, hogy tegyenek egy lépést az univerzális gondolkodás felé. Például, hogy melyek az emberi jogok? Ha valóban alkalmazni lehetne azokat, az már egy csoda lenne! Úgy gondolom, hogy ez elérhető, de – egy spirituális kifejezést használva – megtérésre van szükség Nyugaton és az iszlám világban egyaránt.

Nyugaton váljunk kevésbé materialistává, mert ami az egész rendszert irányítja az a pénz, a hatalom és az uralomvágy. Évtizedekre van azonban szükség ahhoz, hogy egy közös, humanista gondolkodás kialakuljon” – zárta interjúját P. Samir Khalil Samir egyiptomi jezsuita, a bejrúti Szent József Egyetem arab kultúrtörténet és iszlámológia tanára.

(sv)