„Koreában a helyi katolikus egyház nagymértékben hozzájárult a demokratizálódási folyamathoz”

Interjú Csaba Gáborral, Magyarország szöuli nagykövetével, aki részt vett Ferenc pápa koreai látogatásának első fontos eseményén: augusztus 14-én, csütörtökön helyi idő szerint háromnegyed négykor kezdődött meg a szöuli elnöki palotában a Szentatya hivatalos fogadása. A pápa beszédet intézett a helyi politikai vezetőkhöz és a diplomáciai testület tagjaihoz.

Megkértük Csaba Gábor nagykövetet, hogy válaszoljon a következő kérdésekre:

Milyen a hangulat Koreában? Hogyan fogadták a Szentatyát? Milyen elvárásokkal tekint a koreai lakosság a pápalátogatásra?

A magyar nagykövet az interjúban bemutatja a kicsiny, de annál dinamikusabb helyi egyházat, amelyet világi hívek alapítottak. Felidézi a ’70-es évek katonai diktatúráit: ebben az időszakban a koreai katolikusok különösen kivívták honfitársaik nagyrabecsülését, mivel az egyház a demokratizálódási folyamatot támogatta.

A látogatás nem pusztán Koreának szól, hanem azt mutatja, hogy az egyház egyre nagyobb figyelmet fordít az egész ázsiai földrészre, ahol évente növekszik a katolikusok száma – hangzik el az interjúban.

Arra a kérdésre, hogy a koreaiak tudatában vannak-e a magyarral való nyelvrokonságnak, lévén mindkét nyelv az ural-altáji csoport tagja, Csaba Gábor nagykövet örömmel számol be arról, hogy bár a két nyelv teljesen különbözik egymástól, tapasztalható a koreaiak részéről a magyar néppel való közösségtudat.

A hasonlóságok közé tartozik, hogy ők is a vezetéknevet teszik előre, valamint a dátumot is az évvel kezdik. A hozzáértők szerint a két nyelv szerkezete is mutat megegyezéseket.

Jelenleg Koreában mintegy 100-150 fős magyar közösség él, javarészt fiatalok, egyetemisták, ösztöndíjasok, üzletemberek.

Nem könnyű terep Korea egy magyar számára, de ha jobban megismerjük gondolkodásukat, sokat gazdagodhatunk kultúrájuk, hagyományaik, emberi értékeik révén – fejti ki gondolatait az interjúban Csaba Gábor, Magyarország szöuli nagykövete.


(vm)