„Rendes emberi élet a kábítószer sötét alagútja után” – Salvatore Loisi egykori kábítószerfüggő
tanúságtétele
Június 21-én szombaton Ferenc pápa a dél olasz Kalábriába látogat, hogy – többek között
- felkeresse a Castrovillari börtönt és ott találkozzon a fogvatartottakkal. Ez lesz
a pápa negyedik olaszországi útja. Mint ismeretes tavaly júliusban Lampedusa szigetén
az afrikai menekültekkel találkozott, szeptemberben Szardíniában, Cagliari városában
a szárd munkásokat buzdította, október elején pedig Assisi-ben Szent Ferenc sírjánál
adott hálát a névadó Poverellónak.
Mostani útja a szolidaritás kifejezése mindazon
nehéz sorsú emberek iránt, akik éveket töltöttek és töltenek el a különböző büntetés-végrehajtási
intézményekben. Kalábriában sokan várják a Szentatyát, köztük Salvatore Loisi, egykori
drogfüggő, börtönviselt kalábriai ember, akinek drámai élettörténete egy nagy tanúságtétel.
Miután 25 évig együtt élt élettársával, Salvatore Loisit úgy megérintette
Ferenc pápa szava a házasság szentségéről, hogy eldöntötte, az oltárnál szentesíti
az eddigi együttélését. Megfelelő jegyesoktatási előkészület után feleségül vette
kedvesét, Mercedest, miután felfedezte a „közösségi élet szépségét”.
Hat éve
végre dolgozni kezdett a cassanói egyházmegye támogatói programja keretében, amikor
egyfajta ösztöndíjat kapott. Ő is nagyon várja Ferenc pápa látogatását és személyesen
szeretné megköszönni neki mindazt, amit a szegény, a peremre sodródott, nélkülöző
emberekért tesz nap mint nap.
„Május 8-án végre beteljesedett az életem, amikor
az oltárhoz kísérhettem Mercedest. Egy hosszú útnak az állomása ez, melyen nagyon
sokat köszönhetek Nunzio Galantino püspökünknek, aztán a plébánosomnak, Silvio Renne
atyának és azoknak az önkénteseknek, akik az egyházmegyei karitász kötelékében dolgoznak.
De hálás vagyok mindenkinek – vallja Salvatore –, akik mindebben segítettek, hogy
megint normális ember legyek. Megpróbálom másoknak visszaadni mindazt, amit eddig
kaptam, mindazt a szépet, amit ezekben az években tőlük kaptam”.
Salvatore
nem rejti véka alá nyomorúságos múltját. Elmeséli, igaz nem kevés szégyenkezéssel,
hogy már „gyerekként elveszett”. Családjával együtt Rómába költözött és a nyolcvanas
évek elején, sok más társával együtt a „kábítószer sötét alagútjába” került. „Sajnos,
akkortájt nem hiányzott nekem semmi” – vallja. „Először csak sima fogyasztó voltam,
aztán díler, vagyis kábítószer terjesztő lettem és persze kábítószer-kereskedőként
végeztem. A nyolcvanas évek elején Madridba menekültem azon társaim elől, akik a heroin
hálójába kerültek. Itt ismertem meg Mercedes-t, de ez a kapcsolat sem változtatta
meg az életemet, hiszen nem sokkal később ismét kokain-fogyasztó lettem.
A
kilencvenes években visszatértem Olaszországba, reménytelenül, teljesen peremre szorulva.
Ekkor kezdtem heroint szedni, majd 1995-ben letartóztattak kábítószer-kereskedés miatt,
amikor négy kiló kokaint találtak nálam. Több mint tíz évre ítéltek el, amit különféle
börtönökben és más büntetés végrehajtási intézményekben töltöttem le. „Most kezdem
észrevenni és megélni az élet szépségét, miután elhatároztam, hogy abbahagyom a drogfogyasztást.
2007-ben a családommal együtt ideköltöztünk délre, Cassano-ba és itt emelt
fel Silvio Renne atya, a munkatársaival együtt. Hálás vagyok, hogy a cassanoi templomi
közösség – szörnyű múltam ellenére – elfogadott engem és lehetővé tette, hogy ismét
valakinek, egy rendes embernek érezzem magam, aki az emberektől bizalmat kapott. Ezt
a bizalmat szeretném most visszafizetni, követvén Jézus tanácsát: hallgatni, imádkozni,
csendben lenni, megbocsátani… ahogy ezt Ferenc pápa nap mint nap tanítja nekünk. Szeretnék
szeretni, ahogy engem szerettek” – fejezi be vallomást Salvatore Loisi, gyógyult egykori
kábítószeres, aki jövő szombaton találkozik Ferenc pápával.