Értekezlet Londonban a háborúkban elkövetett nemi erőszakról
Kedden Twitter-üzenetében Ferenc pápa is megemlékezett a konfliktusok során alkalmazott
nemi erőszakról és azokról, akik küzdenek ez ellen a rettenetes jelenség ellen. Az
angol fővárosban ezekben a napokban erről a témáról tartanak értekezletet, illetve
a nemi erőszaknak háborús eszközként történő alkalmazásáról. A megbeszélésen részt
vesz Angelina Jolie amerikai filmsztár, mint az ENSZ menekültügyi főbiztosságának
jószolgálati nagykövete és William Hague brit külügyminiszter. Ez az eddigi legnagyobb
értekezlet, amely ezzel a témával foglalkozik. A négy napig tartó megbeszélésen 100
országból vesz részt összesen mintegy 900 katonai, jogi szakértő, nem kormányzati
szervezetek, humanitárius társulatok és különböző vallások képviselői.
A londoni
csúcsértekezlet azt akarja elérni, hogy a háborúban elkövetett nemi erőszakot úgy
tekintsék, mint rendkívül súlyos nemzetközi bűntényt, amelyet ugyan a genfi konvenció
1949 óta tilt, de amelyet csak 1996 óta ismernek el, mint háborús bűntényt. A XX.
század világháborúi során a konfliktusban résztvevő minden hadsereg követett el szexuális
erőszakot, a közelebbi múltban pedig ilyen bűntények ezreit számoltak össze a volt
Jugoszláviában zajló háborúk során. Egyedül Boszniában és Hercegovinában 20 és 30
ezer között mozog az áldozatok száma, akiket saját otthonaikban, az utcán, szemtanúk
előtt erőszakoltak meg, úgy, hogy ez háborús tettnek számítson, hogy terrorizálja
a civil lakosságot és az etnikai tisztogatás eszköze legyen. Ruandában több száz
ezer nővel történt hasonló dolog, ahol a hutu törzs katonái erőszakolták meg az ellenségnek
tekintett tuszi törzshöz tartozó nőket. A nemzetközi büntető törvényszék ezzel az
afrikai konfliktussal kapcsolatban kimondta, hogy az itt elkövetett nemi erőszak azonos
volt a népirtással. Ebben az esetben az áldozatok számát 250-500 ezerre becsülték.
A
XXI. század első 14 évében az Amnesty International dokumentumai szerint Szíriában,
Kolumbiában, Irakban, Csecsenföldön, Afganisztánban, Szudánban, Csádban, és a Demokratikus
Kongói Köztársaságban a szexuális erőszaknak több száz nő és férfi áldozata volt.
A háborús eszközként alkalmazott nemi erőszaknak elképesztő társadalmi vonzata van,
megsemmisíti a megerőszakoltakat, akiknek a többsége nő, de vele együtt a közösség
tagjait is. Az erőszak elszenvedése sokszor együtt jár a nemi betegségeken kívül a
társadalmi megbélyegezettséggel is. John Kerry amerikai külügyminiszter szavai szerint
a londoni konferencia célja az, hogy a nemi erőszakot a történelmi évkönyvek kategóriájába
szorítsa vissza. Az amerikai politikus, aki június 13-án zárja le a londoni megbeszélést
ezt mondta: „Mindannyian azt reméljük, hogy e tűrhetetlen tettek elkövetői ne ússzák
meg büntetlenül, amint eddig történt. A kormányok ne adjanak menedéket a nemi erőszakot
elkövetőinek.”
Az Egyesült Királyság szentszéki nagykövete, Nigel Baker nyilatkozott
a londoni értekezletről a Vatikáni Rádiónak. Bosznia, Szíria, Kongó és Ruanda:
ami ezekben az országokban történik és történt nem csupán háborús cselekmény, hanem
olyan tett, amelyet rendszeresen alkalmaznak milíciák, kormánycsapatok, lázadók, azaz,
a nemi erőszak normális háborús fegyverré vált. A brit kormány szövetségeseivel és
különböző szervezetekkel, vallási hálózatokkal, köztük a katolikus szervezetekkel
együtt, minden meg akar tenni annak érdekében, hogy véget vessenek ennek a rettenetes
erőszaknak. Ki kell mondani, hogy ebből elég volt. El kell ítélni e tettek elkövetőit.
Az áldozatokat nem lehet félre tenni, választ kell találni a kérdésre helyi és nemzetközi
szinten. A most folyó értekezlet, a legnagyobb, amit valaha is erről a kérdésről tartottak,
azt a célt tűzte ki, hogy megtalálja a gyakorlati módját annak, hogy véget vessenek
ennek a gyalázatos bűncselekménynek.
A londoni konferencia egy folyamat része,
amely múlt év szeptemberében kezdődött. Akkor benyújtottak egy nyilatkozatot az ENSZ-nek,
amelyet a mostani konferencián 150 ország aláírt, azaz a tagországok háromnegyede.
A londoni értekezleten bemutatnak egy nemzetközi protokollt, amely tervezetet tartalmaz
a kormányok és nemzetközi intézmények számára azzal kapcsolatban, hogy minként válaszoljanak
a háborús helyzeteknek erre a drámai aspektusára. Nigel Baker a Vatikáni Rádiónak
adott nyilatkozatát ezzel a gondolattal zárta: „Reményeink szerint a politikai akaratot
reális, konkrét tettekre váltják. Ez azt jelenti, hogy az erőfeszítések tovább folytatódnak
annak érdekében, hogy megállítsák a nemi erőszakot a világban zajló háborúkban.”