Elkészült a szentkúti szabadtéri oltár nagyméretű mozaikkompozíciója - fr. Kálmán Peregrin ofm tudósítása

Május 26-29. között a Centro Aletti művészei, vezetőjük Ivan Marko Rupnik irányításával felállították azt a nagyméretű mozaikkompozíciót, amely ezentúl nemzeti kegyhelyünk szabadtéri oltárterét ékesíti. A hívek már az alkotómunka folyamata során is nagy számban érkeztek, hogy megtekintsék a kegyhely új ékességét, pünkösd után pedig egész nap, akár vezetést igényelve is felkereshetik e kiemelkedő alkotást.

Megáldására és bemutatására 2014. június 7-én, pünkösd vigíliáján kerül sor, a gyalogos zarándokok 18.00 órakor kezdődő szentmiséje keretében.

Az oltár mögött lévő falon az Angyali Üdvözlet, Jézus születése és Mária halála-mennybevitele jelenet kapott elhelyezést, amelyek a Szűzanya életének történeti eseményeit ábrázolják.

Az oltártér fölé boruló barlang a művészeti újragondolás után egyfajta kupolává alakult át, hogy a templomépítészet hagyományainak megfelelően a Mennyei Jeruzsálem, Isten országának képét tárja elénk. A tirptichon szerűen kialakított képmező középpontjában a Feltámadt Krisztus látható, aki megkoronázza Anyját. Mária lábaitól egy forrás indul el, amely a kegyhely szent kútjának és a Szűzanya szentkúti megjelenésének szimbóluma.

A búcsújáróhelyek közül egyedül nemzeti kegyhelyünkön látjuk a középpontban Szent István ország-felajánlását, körülötte pedig a magyar kereszténység első nagy szentjeinek csoportját: Boldog Gizellát, Szent Imrét és Szent Lászlót. A központi jelenetet a szenteknek egy másik koszorúja is körbeveszi, itt rendalapítónk, Assisi Szent Ferenc; a kegyhelyet egykor fölkereső Boldog Meszlényi Zoltán és Boldog Salkaházi Sára található. A magyar szentek alakja ezzel összefoglalja nemzetünk történetének eddigi időszakát.

A kanonizált szentek mögött, mintegy háttérbe húzódva látjuk a boldoggá avatás előtt álló ferences vértanúkat. Ábrázolásukban ez az első megjelenítés, ahol személyüket és életáldozatukat nem a fotószerű ábrázolás, hanem attribútumaik alapján lehet azonosítani. A hét személy ugyanis Krisztus szenvedésének egy-egy eszközét tartja kezében, amely egyben saját életáldozatára is utal.
Az első magyar szentek mögött P. Krizosztomot a koszorúval látjuk, mert többekkel „koszorúba kötve” verték agyon a partizánok.

P. Kristóf feje fölött az ostor található, mivel vasvesszővel sebezték halálra.

A velük átellenben megjelenő ferencesek között, Szent Ferenc mögött P. Rafael tűnik fel, aki mellett Krisztus köntöse kapott elhelyezést, mert a börtönőr azt mondta neki, a ruhájától megfosztott rabnak: Te, Pucér Krisztus, hol hagytad az ingedet.

Mellette P. Pelbárt lábainál egy kakas található, ami arra utal, hogy a börtönben megmentette besúgójának életét.

P. Zénó feje fölött a szegeket és az ahhoz kapcsolódó pisztolyt, mint a kivégzés eszközeit látjuk, mivel a katonák – habitusa láttán – lőtték le.

P. Bernát megadóan hunyja le szemét, mellette a börtön rácsos ablaka található, ugyanis börtönben halt meg.

P. Szaléz alakja pedig a létrán átfutó stólához kapcsolódik, hiszen ő a gyónási titok megőrzésén keresztül jutott a keresztre. A szenvedés eszközei azonban már arany-ezüst színekben tündökölnek, mert ezek az események immár a mennyei dicsőség alkotóelmeivé váltak.

A mozaikkompozíció alkotója Marko Ivan Rupnik 1954-ben született Szlovéniában, a jezsuita rendbe 1973-ban lépett be, 1985-ben szentelték pappá. Képzőművészeti és teológiai tanulmányait Rómában végezte, jelenleg is több pápai egyetemen tanít. Művei a világ jelentősebb zarándokhelyein találhatók meg, így az Apostoli Palotában, Lourdes-ben, Fatimában és San Giovanni Rotondoban vagy a szentszéki kongregációk több kápolnájában. Magyarországon ez az első alkotása.

A szentkúti mozaikkompozíció tematikája, alakjai, azoknak gesztusai és a színszimbólumuk egységesen jelenítik meg és közvetítik Isten szeretetének nagy művét és benne az ember szerepét, ahogy a Krisztus kezében látható evangéliumos könyv felirata is jelzi: A szeretet megmarad.


Fotó: Bence Péter