„Családtörténetek” – keresztény-zsidó párbeszéd Bécsben – Simon Ferenc esperes, az ausztriai magyarok főlelkészének tudósítása

Egy újszerű, rendhagyó estéről szeretnék beszámolni, ahol hárman beszélgettek a pódiumon: dr. Fenyves Katalin professzor Budapestről, Gaugusch Georg családkutató Bécsből és Cornelius Hell irodalomkritikus, szintén Bécsből.

Az a családfakutatás, amit a vendégek művelnek, olyan értelemben újítást jelent, hogy a szakma eddigi törekvésein: az uralkodóházak családtörténetének állandó kutatásán és a nemesi családok történetének bemutatásán túl, a zsidó családok közép-kelet európai története a nyilvánosság számára mindeddig ismeretlen volt.

Az előadáson a nagyközönség számára újdonságok hangzottak el. A XIX. század végén és a XX. század elején a migráció nem csak keletről nyugatra irányult, hanem éppen fordítva, nagyon sokszor nyugatról keletre is, legalább is ezt bizonyítják a zsidó családok történetei. Míg esetleg a nagyapa és nagymama fiatal korukban Bécsbe költöztek, addig a gyermekeik és az unokák egy része keletre tér vissza.

A többnyelvűség természetes volt: a családban németül beszéltek, az utcán pedig magyarul. Ezenkívül magától értetődően más nyelveket is tanultak. Magyarul tanulni presztízskérdés volt, hiszen ez volt a felemelkedés, az érvényesülés záloga. Ezenkívül azt is jelentette,hogy modern, nyitott, innovatív az, aki magyarul beszél, ír, vagy ilyen környezetben él és dolgozik. Például a nyelvújítók között sok magyar zsidó újságírót találunk.

A századforduló magyar társadalom integráns, befogadó volt és egyáltalán nem utasította el a felemelkedni vágyó társadalmi rétegeket. A kor szokásainak megfelelően a családok egy része nemességhez jutott: a Monarchia 441 nemesített zsidó családjának többsége magyarországi volt, míg a porosz-német birodalomban csak 3 ilyen családról tudunk.

Az újabb, iparosodó magyar társadalom és gazdaság pilléreit a magyarországi zsidó családok alkották, akinek 1850-ig tilos volt az iparűzés, a kiegyezés biztosította liberális környezetben egy sokkal termelékenyebb és hatékonyabb vállalkozási formában tudtak vállalkozni: üzemeket és gyárakat hoznak létre, illetve értelmiségi pályát futnak be. Így kialakul a társadalom egy új csoportja és megkezdődik a polgárosodás Magyarországon. Mindazonáltal kevés zsidó család vált nagytőkéssé. Nagyon sok, többségükben szegény családokról is beszélhetünk Magyarország területén.

Az emancipáció folyamatában az iskolázottság kérdése létfontosságú volt. Ahogy csak lehetett, iskoláztatták mindkét nembeli gyermekeiket, nemcsak a városokban, hanem vidéken is. Magyarország legelső végzett orvosnője például vidéki zsidó családból származott.

Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetséges mégis az első zsidótörvények 1920-as évbeli megjelenése? Erre csak rendkívül komplex választ lehet adni. Egyik lehetséges ok a sok közül a 1918/19 évek eseményei: a polgárháború, a tanácsköztársaság megalakulása ill. annak többségükben zsidó létrehozói.

Az est szervezői: Balassi intézet, a Keresztény-Zsidó Bizottság bécsi csoportja és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség elkötelezettnek érzik magukat, hogy életben tartsák a történelmi emlékezést, hogy támogassák a találkozás és együttműködés évszázados hagyományainak őrzését és továbbadását itt, a Duna mentén.

A pódiumbeszélgetések folytatásaként a tervek szerint jövő tavasszal bemutatják az Olasz Kulturális Intézetben Matteo Luigi Napolitano történész Budapest igazai: Vatikáni diplomaták a vészkorszak idején c. könyvét, valamint 2014 novemberében Róna Tamás rabbi a magyar zsidóság történetéről írt kötetét.

Simon Ferenc atya tudósításában elmondja: a tudományos kutatómunka mellett fontosak az élő visszaemlékezések is, ezért a különböző eseményekre szeretnék meghívni az események tanúit is: Raoul Wallenberg lánytestvérét, valamint az Ausztráliában élő Frank Vajda professzort, aki 9 éves volt a vészkorszak idején és Raoul Wallenbergnek köszönheti életét.

Itt jegyezzük meg, hogy Frank Vajda Ausztráliában élő magyar professzor, az orvostudományok doktora, 2012 szeptemberében részt vett Rómában a Wallenberg születésének centenáriumára rendezett ünnepségeken és azóta több ízben nyilatkozott műsorunknak.

(vm)