Pápai szentmise a Cenákulumban: innen indul misszióba az egyház a Szentlélektől hajtva
Lezárult Ferenc pápa
háromnapos szentföldi utazása. Hétfőn este tizenegy órakor szállt le az El Al légitársaság
gépe Róma Ciampino repülőterére. A Szentatya rendkívül intenzív programjának utolsó
mozzanata a Cenákulumban bemutatott szentmise volt. Jézus itt ünnepelte az Utolsó
Vacsorát tanítványaival, itt jelent meg feltámadása után közöttük és itt szállt le
a Szentlélek Máriára és a tanítványokra; itt született az egyház.
Ez a hely
mindig vita tárgya volt: a ferencesekre bízták, aztán átalakították mecsetté, ma pedig
Izrael állam ellenőrzése alatt áll. A Cenákulumban II. János Pál pápa is misézett.
Ma már nem arról van szó, hogy visszaadnák a ferenceseknek a helyet, hanem hogy a
keresztények használhatják liturgikus célokra. Ez azonban nem fékezte az elmúlt napokban
a tiltakozást az ultraortodox zsidók részéről, akik ezen a helyen tisztelik Dávid
sírját és maguknak követelik a tulajdonjogot. Ferenc pápa a szentföldi püspökökkel
és a pápai kíséret tagjaival mutatta be hétfőn este az Utolsó Vacsora termében a szentmisét.
A
Cenákulumban született az egyház, amelynek sajátossága, hogy kifelé nyit, misszióba
indul. Emellett őrzi annak az emlékét, ami ezen a helyen történt. A Szentatya erről
elmélkedett homíliájában. Mire emlékeztet minket a Cenákulum? A szolgálatra: hiszen
Jézus megmosta tanítványai lábát, hogy mi is szolgáljuk a szegényeket, a betegeket
és a kitaszítottakat. Emlékeztet minket az Eucharisztiára, az áldozatra: Jézus példájára,
aki felajánlotta magát értünk az Atyának, mi is felajánlhatjuk életünket, munkánkat,
örömeinket és fájdalmainkat Istennek.
A Cenákulum a barátságra is emlékeztet:
a keresztények legszebb élménye ugyanis az, ha Jézus Krisztus barátaivá válnak. A
búcsúra és az ígéretre is emlékeztet e hely, hiszen Jézus nem hagy el minket soha.
Az álnokság, a kíváncsiság és az árulás emlékét is őrzi a Cenákulum. Bármelyikünk
e csoportba tartozhat, ha lenézzük, elítéljük testvéreinket, ha bűneinkkel eláruljuk
Jézust. A megosztás, a testvériség, a harmónia és a béke jele is köztünk ez a szent
hely.
Ferenc pápa így folytatta homíliáját: „Mennyi szeretet, mennyi jóság
fakad a Cenákulumból! Mennyi szeretet áramlott ki innen, mint folyó a forrásból,
mely kezdetben egy kis ér csupán, de aztán folyammá szélesedik… Minden szent innen
merített; az egyház szentségének nagy folyója mindig innen ered, újra és újra Krisztus
szívéből, az Oltáriszentségből, Szentlelkéből”. A Cenákulum az új család, az egyház
születésére emlékeztet bennünket, amelyet a feltámadt Jézus alapított. Olyan család
ez, ahol van egy édesanya, Szűz Mária. A keresztény családok ehhez a nagy családhoz
tartoznak és benne találják meg az erőt a zarándoklathoz és a megújuláshoz, az élet
fáradalmain és megpróbáltatásain keresztül:
„Ez a Cenákulum távlata:. A Feltámadott
és az egyház távlata. Innen indul el kifelé az egyház, amelyet a Lélek éltető lehelete
fűt. Együtt imádkozva Jézus Anyjával, az egyház mindig újraéli a Szentlélek megújult
kiáradásának várakozását: Szálljon le Lelked, Uram és újítsa meg a föld arcát” – ezzel
a fohásszal zárta homíliáját Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának utolsó állomásán,
a jeruzsálemi Cenákulumban bemutatott szentmisén.