„Santo subito” – Legyen azonnal szent! – interjú Sławomir Oder prelátussal, II. János
Pál boldoggá- és szentté avatási ügyének posztulátorával
2005. április 8-án, a Szentatya temetésén a hívek egyöntetűen kérték: hatalmas feliratokkal
és ütemesen tapsolva: legyen azonnal szent! Oder prelátus rádiónknak adott interjújában
így emlékezett vissza arra a napra: „Szinte az egyház ősi hagyományához, a hívők közfelkiáltásához
hasonlított: „Szent volt, egy szent halt meg!”
Ez a kiáltás azonban nem pusztán
annak a sajátságos pillanatnak a következménye volt, napjainkig tart és történelmi
tartalommal telített. Karol Wojtyła, a későbbi II. János Pál élete tele van az életszentség
jeleivel. A boldoggá avatási eljárás megnyitásának első napjától kezdve tömegével
érkeztek a tanúságételek Krakkóban és Rómában, válaszolva a tömegtájékoztatási eszközök
által világszerte közzétett hírre: XVI. Benedek felmentést adott az alól a szabály
alól, hogy a halál után csak öt év elteltével lehet megkezdeni az eljárást. (Ez történt
Teréz anya esetében).
II. János Pál tovább él az emberek emlékezetében, története
nem fejeződött be – mondta Oder prelátus. Sokakat ihlet meg még ma is felhívása: „Ne
féljetek! Nyissátok ki, sőt, tárjátok szélesre a kaput Krisztus előtt!” Ezek a szavak
újból és újból visszatérnek a nehéz pillanatokban, mélyen belevésődtek az emberek
szívébe. Azért hatnak ma is bátorítólag, mert II. János Pál életével tanúskodott róluk.
Így belépett életünkbe és elkísér bennünket.
„A csodákat Isten teszi: én csak
imádkozom” – mondta gyakran II. János Pál. Most még többen fogják közbenjárását kérni.
A posztulátor munkája tovább folytatódik – tette fel a kérdést rádiónk munkatársa.
Sławomir Oder prelátus ezt válaszolta: „A szentté avatási szertartással küldetésemet
befejezettnek kell tekintenem. Természetesen az emberek továbbra is írnak majd, tehát
szükség lesz egy titkárságra. Krakkóban nyitottak egy központot, amelyet II. János
Pál spiritualitásának és emlékének szenteltek, így feltehetőleg oda irányítják majd
azokat a jelzéseket, amelyek újabb imameghallgatásokról szólnak, és amelyeket II.
János Pál közbenjárásának tulajdonítanak”.