Emlékeim XXIII. János és II. János Pál pápáról - Verbényi István atya, a Magyar Liturgikus Egyházzenei Intézet igazgatójának írása

XXIII. János pápával személyesen nem találkozhattam. Megválasztásakor, 1958. októberében III. éves kispap voltam a szegedi szemináriumban. Vártuk a híreket, és örömmel vettük kézbe Az egy lélek naplója c. könyvét. Nekem különösen tetszett reggeli imája, amelyben egy kis humorért is imádkozott.

1987 nyarán részt vettem Bergamoban egy liturgikus kongresszuson. Megszerveztek számunkra egy zarándoklatot a pápa szülőházához, Sotto il Monte-ba. Megilletődve álltam és imádkoztam e kis falucskában.

A másik élményem Rómában történt. Míg híveim a Szent Péter téren sétáltak, én beültem egy kávéra. Pillanatokon belül mellém telepedett egy idősebb úr, aki a svájci gárda egyik nyugalmazott tisztje volt. Azt kértem, hogy meséljen a pápákról, akiket ismert. XXIII. János pápáról elmondta, hogy a pápai kertekben dolgozók elzártságát ügyesen feloldotta. Nem lehetett előle elbújni, hanem számtalan alkalommal megállt a kertészekkel beszélgetni. Római tanulmányaim alatt a Szent Péter bazilikában mindig meglátogattam sírját, amikor pedig már felhozták a bazilikába földi maradványait, majd egy órát tudtam ott imádkozni, akihez mindig nagyon vonzódtam.


*********


1978. október 16-án este az esztergomi autóbusz pályaudvarról tartottam a szemináriumba, amikor megszólalt a bazilika nagyharangja. Rohantam be, ki lett az új pápa. Akkor hangzottak el a sokszor felidézett szavak: Da un paese lontano sono venuto – egy távoli országból jöttem.

Életem legemlékezetesebb eseménye volt, amikor 1983. májusában lehetőséget kaptunk, hogy magánkápolnájában vele koncelebráljunk. Mivel a legidősebb voltam, közvetlenül mögéje kellett állnom. A felajánlás utáni kézmosáskor a titkár úr intett, hogy lépjek a Szentatya mellé és lapozzam a misekönyvet. Remegett a kezem, s gondolom, ő sokszor tapasztalta ezt, mert egy kis mosolyt láttam az arcán.

A mise utáni rövid beszélgetésen említettem neki, hogy édesapám majdnem teljesen vak. Külön áldásomat küldöm neki és imádkozom érte. Édesapámnak még megadatott, hogy a pesti bazilikában a betegek között közel lehetett a pápához.

Gaudet Mater Ecclesia – Örvend az Anyaszentegyház! Valóban, nagy ünnep szentté avatásuk. Ezután sokszor fogjuk mondani: Szent XXIII. János pápa és Szent II. János Pál pápa könyörögjetek érettünk!