Jézus az Élet világossága – P. Szabó Ferenc SJ elmélkedése nagyböjt 4. vasárnapjára
A született vak meggyógyításakor
Jézus kinyilvánítja, hogy Ő a világ Világossága azoknak, akik hisznek benne. A hit
fényt ad a szemnek, látóvá tesz, hogy az örök élet világosságában járjunk a földi
félhomályban vagy sötétségben. Vannak olyan emberek, akik jobban szeretik a sötétséget
– az értelem nélküli élet sivatagában, a szenvedélyek és a bűn sötétségében járnak,
- elvakultak gőgjükben és tagadásukban.
Róluk írta János evangélista Prológusában,
evangéliuma bevezetőjében: „A megtestesült Ige az Élet világossága lett az embereknek.
Az igazi Világossága világba jött, tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindannak
azonban, aki befogadta, hatalmat adott, hogy Isten gyermekévé legyen, annak, aki hisz
Őbenne”.
Az élő Istentől elforduló, elszakadó ember fokozatos megkeményedését,
elvakultságát megátalkodásnak nevezi az Írás. Az ilyen ember keménynyakú és kőszívű.
Mindenki belekerülhet ilyen állapotba: a pogányok, az izraeliták, Jézus tanítványai
is, így Jézus mai követői is. Izajás prófétánál (6, 9sk) és Szent Pál Római levelében
(9, 18) olvashatunk erről.
A názáreti Jézussal szembeni hitetlenségről lépten-nyomon
olvashatunk a szinoptikusoknál és a János-evangéliumban. A hitetlen menekül a világosság
elől, mert művei gonoszak (Jn 3, 20). A rossz úton járva, a bűnt megszokva az ember
elvakulttá lesz (Jn 9, 39), megátalkodik, nem tudja meghallani többé Jézus hívó szavát
(Jn 8, 43).
De soha se veszítsük el az embereket szerető Atyaistenbe vetett
hitünket és reményünket! Isten nem semmisíti meg lázadó teremtményét, mindvégig szereti.
A hitetlenség látszólagos végzetével szemben Jézus kinyilatkoztatja az Atya vonzásának
titkát (Jn 6, 44). Ha Jézus „fölemeltetik a földről”, a keresztről minden embert magához
vonz (Jn 12, 32). És Jézus orvosunk, azért jött, hogy a betegeket gyógyítsa, a jó
Pásztor keresi az elveszett juhokat.
Nem ítélni jött, hanem megmenteni, teljesebb,
örök életre vezetni bennünket. Ferenc pápa ezt állandóan hangoztatja. Így nagyböjti
üzenetében: „Isten nagyobb a mi bűneinknél, és ingyen szeret minket, mindig, és a
közösségre, valamint az örök életre vagyunk teremtve. Az Úr arra hív minket, hogy
örömmel hirdessük az irgalom és a remény üzenetét!”
Mi, hívő keresztények tudjuk,
hogy „ha hűtlenek vagyunk is, Isten hűséges marad” (1Tim 2,13). És mindig örömmel
halljuk a feltámadt Jézus Tamás apostolnak mondott biztató szavait: „Ne légy többé
hitetlen, hanem hívő!”
Fohászkodjunk Jézushoz a teljesebb, mélyebb hit ajándékáért:
„Hiszek, Uram, de segíts hitetlenségemen!”