Az alázat útján nyerjük el az üdvösséget – Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája

Nem a parancsok megtartásának bizonyossága üdvözít minket, hanem az alázatosság, amellyel beismerjük, hogy mindig szükségünk van Isten gyógyító erejére. Ezt állapította meg Ferenc pápa hétfő reggeli szentbeszédében a vatikáni Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

Egyetlen próféta sem kedves a saját hazájában: a Szentatya homíliájában Jézusnak a názáreti lakosokhoz intézett szavaiból indult ki. Jézus saját szülővárosában nem tudott csodát tenni, mert az embereknek nem volt hitük. Jézus két bibliai történetet idéz föl: a leprás Námán gyógyulását Elizeus próféta idejéből, majd Illés próféta találkozását a szidoni özvegyasszonnyal, aki megmenekült az éhínségtől. A leprásokat és az özvegyeket abban a korban a társadalom kitaszította magából. És mégis, ez a két kitaszított megmenekült a próféták segítségével. A názáretiek azonban nem fogadják el Jézust, mert olyannyira biztosak a saját hitükben, a parancsok megtartásában, hogy nincs szükségük más üdvösségre.

„Ez a parancsok hit nélküli megtartásának drámája: ’Én magamtól üdvözülök, mert elmegyek minden szombaton a zsinagógába, igyekszem engedelmeskedni a parancsoknak, de ez ne jöjjön és mondja nekem, hogy a leprás meg az özvegyasszony jobb nálam!’ Ők kitaszítottak voltak! És Jézus azt mondja: ’De nézd, ha te nem rekeszted ki saját magad, nem érzed a peremen magad, nem lelsz üdvösséget’. Ez az alázat, az alázat útja: annyira kitaszítottnak érezni magunkat, hogy szükségünk legyen az Úr üdvösségére. Csak Ő üdvözít, nem pedig az előírások betartása. És ez nem tetszett a názáretieknek, megharagudtak és meg akarták ölni”.

Ugyanez a düh önti el kezdetben Námánt is, mert nevetségesnek és megalázónak érzi Elizeus próféta felszólítását, miszerint hétszer fürödjön meg a Jordán folyóban, hogy kigyógyuljon a leprából. Az Úr egy alázatos gesztust kér tőle, hogy gyermek módra engedelmeskedjék, tegye nevetségessé magát. Ő méltatlankodva elmegy, de aztán szolgái tanácsára visszatér és úgy tesz, ahogy a próféta mondta. Ez az alázatos cselekedet meggyógyítja. És ez a mai üzenet, Nagyböjt harmadik hetében számunkra is: ha az üdvösséget keressük, az alázat útját kell választanunk. Az Úr nem a bizonyosságaink közepette talál ránk, hanem a kirekesztettségünkben, a bűneinkben, a hibáinkban, a lelki gyógyulásra való szükségünkben – és ez az alázat útja.

„A keresztény alázat nem abban áll, hogy azt mondjuk: énrám nincs semmi szükség – közben pedig oda rejtjük a büszkeségünket, nem, nem. A keresztény alázat az igazság kimondása: bűnös vagyok, vétkes vagyok. És Isten üdvözít minket. Ott, ahol kirekesztettek vagyunk, nem pedig a bizonyosságainkban. Kérjük a bölcsességet, hogy kitaszítsuk magunkat, kérjük az alázat kegyelmét, hogy részesüljünk az Úr üdvösségében” – fohászkodott még hétfő reggeli homíliájában Ferenc pápa.

(gá)