Hagyjunk fel minden emberi logikával, fogadjuk be Istent és nyíljunk meg az örökkévalóságnak – fejtette ki a nagyböjti prédikátor Aricciában

Angelo De Donatis atya, Ferenc pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának vezetője szerdán délután és csütörtökön délelőtt a következő témát fejtette ki: ha képesek vagyunk kilépni önmagunkból, és be tudjuk fogadni Istent, akkor megnyitja számunkra örökös jelenét, és lehetővé teszi számunkra, hogy megéljük azt, ami emberileg lehetetlen.

A prédikátort az evangélium két női alakja ihlette meg: Mária, az Angyali Üdvözlet történetében, valamint az ismeretlen asszony, akiről Márk evangéliumában olvasunk (Mk 14,1-9). Ez utóbbi Betániában, a leprás Simon házában lép oda Jézushoz, aki éppen az asztalnál ült és az asszony valódi drága illatos nárdusz olajjal hinti meg Jézus fejét.
Mária, aki meghallgatja és befogadja az angyal szavait, félreteszi terveit, lemond az emberi logikáról és habozás nélkül készségesen Isten rendelkezésére áll, aki megnyitja számára „örökös jelenét”.

Mária szüzessége nem a szexualitás lebecsülését jelenti, hanem azt, hogy a Gyermeknek Isten kegyelme ajándékaként kell megszületnie, nem pedig a világ képességei révén. Mária szüzessége Isten kegyelméhez kapcsolódik, nem pedig a jó, etikus magaviselethez. Azt fejezi ki, hogy ne helyezzük bizalmunkat a világi eszközökbe, hanem hagyjuk, hogy Isten Szent Lelke működjön életünkben.

A papi nőtlenséget sem lehet úgy megmagyarázni, hogy „szabadabb, hatékonyabb és megfelelőbb leszek”, hanem úgy kell tekinteni, mint a Szentlélek általi apaságot. A világnak olyan apákra és anyákra van szüksége, akik Istenért nemzenek új életet. Isten művének megfelelően szüzességgel és anyasággal, nőtlenséggel és apasággal átitatott lelkipásztori munkára van szükség. Máriához hasonlóan nekünk is elsősorban hinnünk és bíznunk kell az Úrban, jobban kell hinnünk benne, mint kételyeinkben, félelmeinkben, amelyeket az ellenség támaszt bennünk, hogy akadályozzon minket Isten követésében – fejtette ki a nagyböjti prédikátor.

Jézus azonban ha szeretik, jelen van, ott is, ahol jelen van a gonosz, mint a betániai leprás házában. Itt a talán prostituált nő ingyenes szeretet gesztusa megérteti velünk, hogy Jézus képes mindent jóvá alakítani. Az asszony, Jézusnak köszönhetően, meghal önmaga, vágyai és önzései számára. Az egyházért élni éppen ezt jelenti: meghalunk önmagunknak, hogy feltámadjunk, mint a szeretetközösség emberei.

Minél jobban közelítenek az emberek Istenhez, Ő annál közelebb kerül az emberekhez. Minél jobban közelednek egymáshoz az emberek, annál jobban megteremtődik az a szeretetközösség, amely túlmutat a halálon és elvezet az örökkévalóságba – fejtette ki Angelo De Donatis atya, Ferenc pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának prédikátora.

(vm)