Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el a Vatikáni Rádiót megalapító XI. Piusz pápa
1939. február 10-én hunyt el XI. Piusz pápa, világi nevén Achille Ratti. 1922-ben
választották pápává, majd tizenhét éven keresztül vezette az egyetemes egyházat egy
bonyolult történelmi korszakban. Pápaságának jelentős elemei közé tartozik a Lateráni
egyezmény aláírása az olasz állammal 1929-ben, a Vatikáni Rádió megalapítása 1931-ben,
valamint a totalitárius rezsimek egyértelmű elítélése.
A XI. Piusz által erősen
óhajtott, majd 1929-ben megvalósult konkordátum ma is időszerű, Craxi, valamint Nicora
bíboros 1984-es módosításai után is. XI. Piusz némelyik életrajzában említésre kerül,
hogy még szemináriumi évei alatt mondta barátainak: "Ha én egy napon pápa lennék,
békét szeretnék kötni az olasz állammal egy konkordátummal."
Pápaságának másik
alapvető jellemzője az ő figyelme a kommunikációra. Éppen ő volt az, aki szerette
volna a Vatikáni Rádió megalakulását 1931 februárjában. Mindig figyelemmel volt a
tömegtájékoztatási eszközök iránt, kérve, hogy irodáit telefonokkal és írógépekkel
lássák el. Arra kérte Guglielmo Marconit, létesítsen egy rádióadó állomást, amelyen
keresztül az egész világhoz beszélhetnek. Egy katolikus folyóiratot hozatott létre
a filmszínházról, a katolikus vallás alaposabb megismertetésének céljából.
XI.
Piusz pápa történelmileg és politikailag nehéz években élt, a nácizmus és kommunizmus
uralma alatt. Ám mindig hallatni akarta az Egyház hangját az emberi személy védelmének
érdekében. Enciklikájában elítélte az emberi méltóságot sértő ateista kommunizmust,
ugyanúgy a fasizmust, mint totalitárius rezsimet, amely gátolja az egyén szabadságát
és fejlődését, valamint a nácizmust a maga kegyetlenségeivel.