Erkölcsi rend a 21. századi gazdaságban és a szekularizált társadalomban
- címmel Budapest ad otthont február 5-én és 6-án a Népek udvara elnevezésű rendezvénysorozat
legújabb állomásának. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem
szervezésében zajló konferencia keretében adta át a Stephanus-díjat Erdő Péter bíboros,
prímás Gianfranco Ravasi bíborosnak, a programsorozatot koordináló Kultúra Pápai Tanácsa
elnökének.
A Népek udvara kezdeményezést XVI. Benedek pápa hívta életre 2009-ben
a hívők és nem hívők, agnosztikusok és ateisták közötti párbeszéd elősegítésére. A
jeruzsálemi templomhoz tartozott a népek udvara, egy olyan rész, ahová a nem zsidók
is betérhettek; ez egy nem túl magas fallal volt elválasztva a templomtól, hogy át
lehessen látni fölötte. Benedek pápa ennek mintájára a mai egyházban is létre kívánta
hozni a pogányok udvarát, ahol hívők és nem hívők keresik a párbeszédet.
A
végül Népek udvara néven megvalósult rendezvénysorozatot a Kultúra Pápai Tanácsának
elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros karolta fel és kíséri figyelemmel azóta is. A két
magyarországi egyetem szervezésében sorra kerülő kétnapos budapesti konferencia főszervezője
is a Kultúra Pápai Tanácsa, a program szellemi irányítója a dikasztérium elnöke, Gianfranco
Ravasi bíboros.
- Amikor hitünket a világnak meg akarjuk mutatni, akkor nem
csupán belső baráti társaságban akarjuk kifejezni meggyőződésünket és örömünket, hanem
párbeszédet kezdünk a világgal, a népekkel, mindenkivel - fogalmazott Erdő Péter bíboros,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja a budapesti rendezvény nyitónapján.
Erdő Péter köszöntőjében utalt a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes rendelkezésére
is, amely kimondja, hogy „a világi krisztushívőknek különleges küldetésük, hogy
az evangélium szerint alakítsák a földi országot, az evilági dolgok rendjét.”
Gianfranco
Ravasi bíboros Chesterton angol írót idézve elmondta: a keresztény szenteknek nyitva
van a szemük, mert szemlélik a világot, az indiai szenteknek pedig csukva van, mert
önmagukat szemlélik. „Nekünk nyitva kell tartani a szemünket, hogy észrevegyük a politika
és a társadalom problémáit” - hangsúlyozta. Leszögezte: amikor a gazdaság és az etika
eltávolodik egymástól, az a gazdaság elszegényedését jelenti, a gazdaság eredeti útja
pedig az erkölcsfilozófia kellene, hogy legyen. A közgazdaságtannak vissza kell térnie
oda, hogy humán tudomány legyen - jegyezte meg.
Gianfranco Ravasi bíboros a
Magyar Kurír kérdésére elmondta, hogy a Kultúra Pápai Tanácsa a Népek udvara kezdeményezéssel
a kultúrák közti közeledést is szolgálni kívánja, amely a jelenkori migrációs hullámokkal
együtt egyre jelentősebb kihívás. A katolikus egyháznak túl kell lépnie a multikulturalitáson
az interkulturalitás, a kultúraköziség világába, hogy dinamikus egymásra tekintést
tudjon folytatni a világgal és más egyházakkal. Ugyanakkor két szélsőségtől őrizkednünk
kell: a fundamentalizmustól, hogy csak a mi véleményünket tekintjük helyesnek, valamint
a közömbösségtől, a szinkretizmustól is. Európa kulturális téren nagy kihívás előtt
áll, mivel egy nagyon erős önazonossággal rendelkező kultúrával, az iszlámmal találja
szembe magát, míg önmaga szürke, nincs saját arca.
Ahogy T. S. Eliot mondja:
ha nem ismerjük a saját identitásunkat, akkor az azt tagadó Voltaire-t és Nietzschét
sem értjük. Ha pedig elveszítjük saját arcunkat, a másikat sem tudjuk ténylegesen
megismerni - hangsúlyozta a bíboros. A dikasztérium egyik célja az, hogy a Népek udvara
a mintaadó pogányok udvarához hasonlóan Jeruzsálemben is létrejöhessen és a kultúrák
találkozási pontja lehessen, s bár ezt a zsidóság részről Davis Rosen rabbi erőteljesen
támogatja, jelenleg igen távolinak tűnik a megvalósulás.
Erdő Péter bíboros,
a Szent István Társulat fővédője a konferencia keretében adta át Gianfranco Ravasi
bíborosnak a Stephanus-díjat. A kitüntetés a Szent István Társulat és a Stephanus
Alapítvány közösen alapított kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent
István Könyvhét ünnepi megnyitóján adja át a társulat fővédője és az alapítvány elnöke,
irodalmi és teológiai kategóriában.
A díjazottak olyan szerzők, akik magyar
nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra
értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok
területén. Ravasi bíboros még tavaly nyerte el a Stephanus-díjat, de a Szent István
Könyvhét keretében megrendezett díjátadón nem tudott megjelenni, mivel éppen Mexikóban
tartózkodott.
A díjátadáson Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hittudományi Karának dékánja méltatta Ravasi bíboros keresztény kultúráért végzett
munkásságát, amelyet kultúremberként, alkotó emberként és kultúrpolitikai szervezőként
egyaránt végez. Kuminetz Géza felhívta a figyelmet, hogy ma éppen a humán kultúra
fogyatkozik a valódi közösségek atomizálódásával; egységet, vagyis békét a lélekben
s az emberek között egyaránt csak az igazi kultúra, az a keresztény kultúra teremthet.
Gianfranco Ravasinak Lámpás a titkok tengerén címmel jelent meg könyve magyarul, amely
egy francia filozófussal, Luc Ferryvel való találkozása hatására született.
„Jézus
a fény szakadéka, be kell csuknom a szememet, különben belehullok” – idézte Ravasi
bíboros a díj átvételekor a zsidó és agnosztikus Franz Kafkát, hozzátéve, hogy a Kultúra
Pápai Tanácsa élén hívőket és nem hívőket egyaránt e szakadékkal való szembenézésre
akar hívni.