A keresztény egységtörekvések eddigi gyümölcseiről
- Kránitz Mihály
atya, egyetemi tanár, az Ut unum sint Ökumenikus Intézet elnökének tájékoztatója
A
keresztények egységéért végzett imanyolcadot protestáns hívők kezdték meg 1908-ban,
melyet fokozatosan a katolikusok is átvettek, és a II. Vatikáni Zsinatot követően
együtt is rendeznek. Idén a kanadai keresztények választották a mottót: "Hát részekre
szakítható-e Krisztus?” (1Kor 1,13a).
Az egység a kereszténység ereje! A megoszlás
a gyengéje. „Legyenek mindnyájan egy!” hangzott Jézus kérése az utolsó vacsorán mennyei
Atyja felé. Erre sokszor nem figyeltek a keresztények és keletkezett szakadás krisztus
varratlan köntösén. 1054-ben a kelet-nyugati, majd 1517-ben a nyugati egyházszakadás
következett be. Mit lehet tenni?
Az első és a legfontosabb Krisztus imájának
meghallgatása és vágyának teljesítése. Ehhez nagyon fontos az egyházak közeledése.
A mozgalmi ökumenizmus, amely 1910-ben az edinburghi missziós konferenciával kezdődött,
mára világszinten kibontakozott. A II. Vatikáni Zsinattól pedig a katolikusok is szívügyüknek
tekintik az egység helyreállítását. A megtérés, az életszentségre való törekvés, a
keresztények egységéért mondott magánimádság és nyilvános könyörgés az ökumenikus
mozgalom szíve és hatékony eszköz az egység kegyelmének az elnyerésére. De a szeretet
párbeszéde mellett a teológiai dialógus is megkezdődött, melynek állomásai az Ut unum
sint pápai körlevél 1995-ből, és az 1999-ben aláírt evangélikus–katolikus Közös Nyilatkozat,
valamint a 2001-ben elfogadott Charta Oecumenica és a sok-sok ökumenikus találkozó.. II.
János Pál pápa bűnbánati gesztusai – melyet 1991-ben Magyarországon is megmutatott
– begyógyították a szakadások okozta sebeket. Őt követően Benedek pápa is pápasága
egyik célkitűzéseként jelölte meg az egyházakkal való kiengesztelődést. Ferenc
pápa pedig, aki általános elismertségnek örvend, mind az ortodoxia képviselőit, mind
pedig a protestáns egyházi vezetőket többször is fogadta a Vatikánban. A szentatya
fontosnak tartja, hogy az egyház megújuljon, és félretéve az előítéleteket, a különbözőségek
ellenére a keresztények munkálkodjanak az egységért, és kérjük az Úrtól, hogy ő legyen
a vezetőnk ebben a szándékunkban. Így a teljes szeretetközösség felé zarándokolunk,
mert bár vannak és lesznek nehézségek, de ezek türelmet, párbeszédet és kölcsönös
megértést igényelnek. Ferenc pápa, aki a reformáció hónapjában, tavaly október
végén fogadta a Lutheránus Világszövetség küldöttségét, kijelentette: ha alázattal
közeledünk Krisztushoz, biztosak lehetünk abban, hogy egymáshoz is közeledünk. A szentatya
feladatként jelölte meg a reformáció ötödik centenáriumára való előkészületet, mely
abban áll, hogy párbeszédes úton vessük össze nézeteinket a reformáció valóságáról,
annak következményeiről és az arra adott válaszokról és a szívünkben az egység vágyával
reménnyel eltelve nézzünk előre. Ferenc pápa emlékeztetett arra is, hogy az egység
nem elsősorban emberi erőfeszítéseink gyümölcse, hanem a Szentlélek működve, aki előtt
bizalommal meg kell nyitnunk szívünket, hogy vezessen minket a kiengesztelődés és
a szeretetközösség útján. Ferenc pápa május 24-én a Szentföldre megy, hogy Jeruzsálemben
találkozzon Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával és ezzel az 50 évvel ezelőtti
VI. Pál pápa és Athenagorász közötti történelmi találkozásra emlékezzenek.
A
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán 2006 óta működik az Ut Unum Sint
Ökumenikus Intézet, mivel szentszéki direktívák határozzák meg, hogy minden katolikus
egyetemen legyen ilyen intézet, melynek célja, hogy Rómával, a Vatikánnal vagyis a
pápával egységben a keresztények közeledését szolgálja. Az Ut Unum Sint Ökumenikus
Intézet előadások és találkozások formájában működik, amikor a különböző egyházak
és a művészetek képviselőit hívja meg, hogy szóljanak saját törekvéseikről és közösségükről.
Ehhez
szeretném hozzá tenni, hogy az imahét záró alkalmaként lesz január 26-án délután 5
órakor a budapesti Avilai Szent Teréz templomban a keresztények-zsidók imaórája. Most
már hagyományosan kapcsolódik az egység hetéhez a zsidó-keresztény közös imádság,
melynek a terézvárosi templom ad otthont. Bensőséges kapcsolat köti össze ugyanis
az újszövetség népét Ábrahám leszármazottaival. Krisztus Egyháza elismeri, hogy hitének
alapjai a pátriárkákig, Mózesig, és a prófétákig nyúlnak le, ezért nem feledheti,
hogy Isten az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek adta, amellyel szövetséget
kötött. A testvéries magatartást erősítik ezek az imaalkalmak is, amikor a Mindenható
és Teremtő Istenhez tudunk együtt fohászkodni.