"Nem a tanítás az új, hanem a módja" - Ferenc pápa és a világegyház találkozója az
általános kihallgatáson
A Szentatya katekézisét
az általános kihallgatáson munkatársai a szokásos világnyelveken is tolmácsolták.
Az arab nyelvű köszöntés a Jordániából és a Szentföldről érkezett hívekhez szólt.
A pápa arra buzdította őket, hogy tanuljanak a japán helyi egyház történetéből. A
japán hívek két és fél évszázadon át rejtve őrizték és nemzedékről nemzedékre átadták
a hitet.
A nehézségek és üldöztetések, ha Istenre hagyatkozva bizalommal és
reménnyel éljük meg őket, akkor megtisztítják és megerősítik a hitet. A szentföldi
hívek legyenek valódi tanúi Krisztusnak és evangéliumának, hiteles gyermekei az egyháznak,
mindig készen állva arra, hogy szeretettel és tisztelettel megfeleljenek mindenkinek,
aki reménységükről kérdezi őket.
Az általános kihallgatás végén a pápa olaszul
üdvözölte a számos zarándokcsoportot. A dél-olaszországi Caserta városából érkezett
diákokhoz fordulva megjegyezte – milyen zajosak ezek a casertaiaiak! Az aostai katonák
csoportjának megköszönte, hogy segítséget nyújtottak Lampedusa-ban a bevándorlóknak,
majd köszöntötte a fiatalokat, betegeket és az új házaspárokat.
A Szentatya
ezen a téli napon sem mondott le arról, hogy személyesen köszöntse a lehető legnagyobb
számú hívőt. A fél 11-kor kezdődő általános kihallgatásra szokásos fehér dzsipjén
érkezett a térre, ahol a 35 ezres hívősereg lelkesedése fogadta ritmusos „Francesco”
kiáltásokkal. A Szentatya sorra megáldotta a felé nyújtott kicsinyeket. Az egyik kislánynál
a szülők felé fordulva megjegyezte: ennek a kislánynak nagyon hideg a keze, húzzatok
rá kesztyűt.
A kihallgatás végén pedig ez alkalommal is a fogyatékkal élőkhöz
sietett, akik az első sorokban foglalnak helyet kísérőikkel. Egyenként megáldotta,
átölelte őket, keresztet rajzolt homlokukra, őszinte, sugárzó szeretete mosolyt varázsolt
a szemmel láthatóan súlyos betegek szenvedő arcára.
A pápa elsőként valósítja
meg a gyakorlatban kedd reggeli homíliájában elhangzott szavait, amikor a keresztények
különböző magatartásait felsorolva Jézus példáját állította a hívek elé, megállapítva,
hogy nem a tanítás az új, hanem a tanítás módja.
Ferenc pápa fáradhatatlanul,
több mint egy órán át folytatta a személyes köszöntéseket, megáldotta a felé nyújtott
rózsafüzéreket, feszületeket, szentképeket, szót váltott az új házaspárokkal, meghallgatta
a világ számos országából érkezett, más és más nyelvű, kultúrájú embereket, akik örömmel
és reménnyel telve távoztak a Szent Péter térről, szívükbe zárva a Krisztus helytartójával
való találkozás rendkívüli élményét.