Teremtsünk magunkban csöndet és hallgassuk meg Isten gyöngédségét – Ferenc pápa csütörtök
reggeli homíliája
Karácsonyra készülve
jót tesz nekünk egy kis csönd, hogy meghallgassuk Istent, aki egy apuka és egy anyuka
gyöngédségével szól hozzánk – ez volt a vezérfonala Ferenc pápa homíliájának, amelyet
az ádventi időszak második csütörtökén mondott a Szent Márta házban bemutatott szentmisén.
A napi olvasmányból, Izajás próféta szavaiból kiindulva (Iz 41,13-20), a pápa
nem azt hangsúlyozta, amit az Úr mond, hanem ahogyan mondja. Isten úgy beszél hozzánk,
mint ahogy egy apuka és egy anyuka szól gyermekeihez. Amikor egy gyermek rosszat álmodik,
felébred és sír, az apuka odamegy hozzá és ezt mondja: ne félj, ne félj, itt vagyok
én. Így beszél hozzánk az Úr. „Ne félj, te férgecske, Jákob, te kis bogár, Izrael!”
Az Úr így beszél hozzánk.
Amikor megfigyeljük, hogy egy apuka vagy egy anyuka
hogyan beszél gyermekéhez, látjuk, hogy kicsinnyé válnak és gyermeki hangon, gyermeki
gesztusokkal beszélnek. Ha valaki kívülről nézi őket, azt gondolhatja: milyen nevetségesek!
Kicsinnyé válnak! Mert az apukáknak és az anyukáknak szükségük van arra, hogy úgymond
lealacsonyodjanak gyermekük világához – mondta a pápa. Ha az apukák és az anyukák
megszokott módon beszélnének, a gyermek akkor is megértené, de a szülők a gyermekek
módján akarnak hozzájuk beszélni. Odamennek gyermekükhöz és hozzá hasonlóvá válnak.
Így tesz az Úr is – mutatott rá Ferenc pápa.
A görög teológusok Istennek ezt
a magatartását egy nagyon nehéz szóval jelölték meg synkatabasis – vagyis Isten leereszkedik
az emberhez, hogy egy legyen közülünk. És azután az apukák és az anyukák kissé nevetséges
dolgokat is mondanak a gyermekeknek: „Drágám, kis játékszerem”. Az Úr is így szól
Jákobhoz: „férgecske”. Te olyan vagy nekem, mint egy kis féreg, egy egészen kicsiny
valami, de nagyon szeretlek. Ez az Úr nyelvezete, egy apa és egy anya nyelvezete.
Az Úr Szava? Igen, halljuk, amit mond, de arra is figyeljünk, hogy hogyan mondja.
Nekünk azt kell tennünk, amit az Úr tesz és ahogyan teszi: szeretettel, gyöngédséggel,
úgy, hogy lehajolunk testvéreinkhez.
Isten olyan, mint egy lágy szellő – utalt
a pápa Illés próféta és az Úr találkozására, vagy ahogyan az eredeti szöveg mondja:
halk susogás. Az Úr így közelít felénk, szeretete csöndjének susogásával, látványosság
nélkül. Kicsinnyé lesz, hogy engem naggyá tegyen; Isten a halálba megy, lealacsonyítva
magát, hogy én élhessek.
Ez az Úr nyelvezetének zenéje és meg kell ezt hallanunk
Karácsonyra készülődve: nagyon jót tesz ez nekünk. Általában a Karácsony zajos ünnepnek
tűnik: jót tesz nekünk egy kis csönd, hogy meghalljuk a szeretetnek e szavait, a közelség,
a gyöngédség szavait: „Te egy kis férgecske vagy, de én annyira szeretlek téged!”
Teremtsünk magunk körül és magunkban csöndet az éber várakozásnak ebben az időszakában
– mondta csütörtök reggeli homíliájában Ferenc pápa.