Benkő Antal SJ emlékezete -P. Szabó Ferenc SJ megemlékezése
Krisztus Király ünnepén
reggel hunyt el Budapesten az Irgalmas-rendi Kórházban Benkő Antal (1920-2013) jezsuita.
Élete utolsó éveiben a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban sokat szenvedett gerincével.
Betegeskedését, a korral járó kisebbedést, leépülést türelemmel és néha humorral viselte.
Temetése december 13-án lesz a jezsuiták budapesti Jézus Szíve-templomában.
Idézzük
fel hosszú élete, termékeny apostoli és tudományos munkásága főbb állomásait. 1920.
július 7-én született Pakson. A budapesti Manrézában végezte a jezsuita noviciátust,
majd Kassán 1941-1944 között filozófiát tanult. A teológiát Szegeden kezdte, de hamarosan
Rómába került, itt fejezte be teológiai tanulmányait 1948-ban. Egy évvel korábban,
1947. július 26-án szentelték pappá. A Münsterben végzett harmadik probáció után 1949
és 1954 között Leuvenben a Katolikus Egyetemen pszichológiát tanult és doktorátust
szerzett. Utána elöljárói Braziliába küldték. 1957 és 1975 között Rio de Janeiróban
a Katolikus Egyetemen filozófiát és pszichológiát tanított. Megalapította a Pszichológiai
Tanácsadó Központot. 1968-ban megszervezte, és 1972-ig vezette az Egyetem teológiai
szakterületét. 1972 és 1975 között az Egyetem akadémiai rektor helyettese volt. 1975
és 1986 között Klagenfurtban P. Őry Miklóssal szerkesztette a Szolgálat c.
folyóiratot, 1986-ban a folyóirattal Bécsbe költözött. 1989-1992 között a burgenlandi
szeminárium spirituálisaként is működött. A magyar rendszerváltozás után a Szolgálatot
átalakítottuk, és Bécsben megszületett a Távlatok, amely 1992-ben Budapestre
költözött. Otthon a hazaköltöző P. Szabó Ferenc lett a folyóirat főszerkesztője, és
P. Benkő került helyére a Vatikáni Rádióhoz: 1992 és 1996 között vezette a magyar
tagozatot.
P. Benkőtől egy hosszabb vallomást közzétettem a Magyar jezsuitákvallomásai II. kötetében („Anima Una-könyvek”/11, 60-76. Ebben a következőket
írta szerényen a Vatikáni Rádiónál töltött évekről (75. old.):
„Mivel tudtam
olaszul, átvettem P. Szabó helyét Rómában, és 1992 nyarától 1996. március közepéig
a Vatikáni Rádió magyar tagozatát vezettem. Ez a munkakör számomra nemcsak teljesen
új, hanem nehéz feladatot is jelentett mind korom, mind pedig hazámtól és a
magyar nyelvtől való több évtizedes távollét miatt. A feladatot főleg munkatársaim
áldozatos és hatékony együttműködésével tudtam valamiképpen ellátni.” Budapestre
hazatérve tanított pszichológiát a Katolikus Egyetemen, volt szemináriumi spirituális
Pécsett, majd a budapesti Központi Szemináriumban, 2001-ben egy évig Budapesten a
novíciusmesteri megbízatást is vállalta.
Számos vallás-pszichológiai és lelkiségi
műve és tanulmánya jelent meg franciául, portugálul és magyarul. Néhány magyar valláspszichológiai
könyvet Szentmártoni Mihály pszichológus rendtársával közösen írtak. P. Benkőnek köszönhettük
a Teológiai Kiskönyvtár IV/2. kötetét: Bevezetés a valláslélektanba (Róma 199).