Helytelen, ha valaki az egyház jótevője és meglopja az államot – mondta hétfő reggeli
homíliájában Ferenc pápa
Aki nem bánja meg bűneit és „úgy tesz, mintha keresztény lenne”, nagyon rosszat tesz
az egyháznak. A pápa hangsúlyozta, hogy mindannyian valljuk magunkat „bűnösnek”, de
vigyáznunk kell, hogy ne váljunk „korruptakká”. Aki az egyház jótevője, de meglopja
az államot, „igaztalan” személy, aki „kettős életet” él.
Jézus „nem fárad
bele, hogy megbocsásson nekünk és azt tanácsolja, hogy mi is ezt tegyük. Ferenc pápa
homíliájában a napi Evangéliumról (Lk 17,1-6) elmélkedett, amelyben az Úr buzdítja
a tanítványokat, hogy bocsássanak meg testvéreiknek. Amikor Jézus azt kéri, hogy naponta
hétszer is bocsássanak meg, önmagáról fest képet. Jézus megbocsát, de az evangéliumi
idézetben azt mondja, hogy jaj annak, aki a botrányokat okozza. Nem bűnről beszél,
hanem botrányról, ami egy másik dolog – hangsúlyozta Ferenc pápa. „Jobb lenne, ha
malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák, mint hogy egyet is megbotránkoztasson
ezek közül a kicsinyek közül.” (Lk 17,1-6) Mi a különbség tehát a bűn és a botrány
okozás között? – tette fel a kérdést a Szentatya.
A különbség az, hogy aki
vétkezik és megbánja, az bocsánatot kér, gyengének és Isten gyermekének érzi magát,
megalázkodik és az üdvösséget kéri Jézustól. Aki azonban botrányt okoz, az nem bánja
meg azt. továbbra is vétkezik, de úgy tesz, mintha keresztény lenne: kettős életet
él. Ez nagy kárt okoz. Mondhatná valaki, hogy „De én az egyház jótevője vagyok, a
zsebembe nyúlok és adok az egyháznak”. A másik kezével viszont lop az államtól, a
szegényektől – állapította meg a pápa. Ez nem helyes. Ez kettős élet. Ez a személy,
ahogy Jézus mondja, megérdemli, hogy malomkövet kössenek a nyaka köré és a tengerbe
vessék. Itt Jézus nem beszél megbocsátásról, mert az a személy, aki becsap másokat
és ahol csalás van, ott nincs jelen Isten Lelke. Ez a különbség a bűnös és a korrupt
ember között. Aki kettős életet él, az korrupt. Más az, aki vétkezik és szeretne nem
vétkezni, de gyenge, és az Úrhoz lép, bocsánatot kér. Őt szereti az Úr, elkíséri és
vele van.
Mindannyian bűnösök vagyunk, de korruptak nem – folytatta a pápa.
A korrupt ember az önelégültség állapotában van megrekedve, nem tudja, mi az alázat.
Jézus így szólt hozzájuk: „Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek
kívülről szépnek látszanak, belül azonban tele vannak a halottak csontjaival és tisztátalansággal.”
(Máté 23:27) Az a keresztény, aki büszkélkedik kereszténységével, de nem él keresztény
életet, egy a korruptak közül – mutatott rá a Szentatya. Mindannyian ismerünk olyanokat,
akik ilyen helyzetben vannak és mennyit ártanak az egyháznak! Korrupt keresztények,
papok… - jegyezte meg a pápa. Sokat ártanak az egyháznak, mert nem az Evangélium szellemében
élnek, hanem a világiasság lelkületében.
Szent Pál világosan megfogalmazza
a római keresztényeknek írt levelében: „Ne hasonuljatok ehhez a világhoz” (Róm 12,3).
Az eredeti szöveg még erősebb, amely ezt mondja: ne lépjetek be az e világi gondolkodásmódba.
Ez a világiasság vezet a kettős élethez.
Fehérre meszelt tisztátalanság, ez
a korrupt ember élete. Jézus pedig nem „bűnösnek” nevezi őket, hanem „hipokritáknak”,
álszenteknek. „Ha vét ellened testvéred, fedd meg! De ha megbánja, bocsáss meg neki!
Még ha napjában hétszer vét is ellened, de hétszer fordul hozzád, és azt mondja: Megbántam,
– bocsáss meg neki!” (Lk 17,1-6) Ezt teszi Jézus a bűnösökkel. Nem fárad bele a megbocsátásba,
ha megbánóan Hozzá fordulunk. „Bocsáss meg Uram, bűnös vagyok!” „Tudom, folytasd utadat!”
– mondja az Úr. Kérjük a Szentlélek kegyelmét, hogy el tudjuk ismerni: bűnösök vagyunk,
de nem korruptak – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.