"Szentek éjszakája": Zenével, tanúságtételekkel és imádsággal élték meg Mindenszentek
vigíliáját az olasz egyházmegyékben
A november elsejét megelőző éjszakán Olaszország-szerte számos egyházi kezdeményezés
közül választhattak a fiatalok, hogy keresztény módon éljék meg az ünnepet, az egyre
terjedő Halloween sötét szokása helyett.
A "Szentek éjszakáján" közös zenélésre,
imára és szentségimádásra hívták a fiatal katolikusokat az olasz egyházmegyékben.
Róma, Torino, Velence, Pistoia és más városok is csatlakoztak a kezdeményezéshez,
amelynek célja, hogy a Mindenszenteket megelőző éjszakán a fiatalok az Evangélium
örömhírével a szívükben fényt hozzanak a terjedő sötétség kultúrájába. Ezen az ünnepen
egyre gyakrabban beszélnek a halálról, ahelyett, hogy az életre helyeznék a hangsúlyt.
A szentség fogalmát ezzel szemben a katolikusok más távlatból közelítik meg:
szent az, akit Isten teremtett és kegyelme által képessé tette arra, hogy életet teremtsen
a keresztény hivatás különböző formái szerint. Ez az éjszaka tehát alkalom arra, hogy
megerősítsük a teremtett élet szépségét - magyarázta a Vatikáni Rádiónak Luca Ramello
atya, a torinói főegyházmegye ifjúságpasztorációs vezetője.
Rómában a Don Orione
színházban könnyűzenei koncertet és szentségimádást tartottak, két ismert olasz boldog
alakján keresztül mutatva be az életszentség pozitív példáját. Olaszországban
október 31-ről november elsejére virradó éjszaka sok gyermeket látni, akik szellemnek,
vámpírnak öltözve kopogtatnak a felnőttek ajtaján egy kis édességért. Ha így nézzük,
egészen ártalmatlan dolognak látszik, akár játék is lehetne. Ez azonban csak a látszat
- szögezi le Francesco d'Orazio, a palestrinai egyházmegyében megtartott "Szentek
éjszakájának" a felelőse.
Valójában egy olyan kultúráról van szó, amelyet
mi igyekszünk föltartóztatni: a sötét erők kultúrája helyett az élet és a fény kultúráját
akarjuk újra felkínálni az embereknek. Mi, keresztények hisszük, hogy a halál után
van egy másik élet, tehát nem bolyongunk ezen a világon békét keresve, mint ahogy
ezt a Halloween kultúrája szeretné ránk erőltetni. Mi tudjuk, hogy a halál után feltámadunk
Jézussal együtt.
Két teljesen különböző üzenetről van tehát szó: a Halloween
a világban szétszóródott bolygó lelkekről üzen, amit részben az üzleti érdekek is
táplálnak, ez azonban nem elfogadható azok számára, akik az Úr útját választották.
Vajon
miért segítik egyre jobban a fiatalokat október 31-e keresztény megélésében? - a Vatikáni
Rádió erről Carlo Climati újságírót kérdezte, aki a római Európai Egyetem kommunikációs
műhelyének igazgatója. Szerinte ennek az az oka, hogy egyre inkább tudatosul a Halloween
problémája, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Nem pusztán olyan ünnepről van
szó, amit egyfajta farsangként foghatunk föl.
A veszély abban rejlik, hogy
az okkultizmus világához közelít minket. Halloween környékén a diszkókban virágzanak
az ezoterikus témájú estek, ahol a fiatalok nemcsak táncolnak, hanem varázslókkal
és kártyajósokkal találkozhatnak. Egy nagyon veszélyes koktélról van szó, hiszen ma
a kommunikáció hiányától szenvedő, széthullott családokból érkező fiatalok elveszítették
a biztos vonatkozási pontokat, és könnyebben fogékonnyá válnak az okkultizmus, a sátánizmus
világa iránt, amelyek kitöltik a lelkükben tátongó űrt.
Ezért fontosak ezek
a keresztény kezdeményezések, amelyek a fényt mutatják fel a sötétséggel szemben,
és segítenek visszanyerni Mindenszentek és Halottak napja ünnepének igazi hagyományát
- mondta még a Vatikáni Rádiónak Carlo Climati újságíró. Mindenszentek az idei
évtől Magyarországon is újra kötelező egyházi ünnep lett, tehát a hívek számára kötelező
a szentmisén való részvétel.
November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes
szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium
külön, név szerint nem emlékezhet meg. Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet,
minden vértanúról megemlékezve.
A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác
pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére
épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére
szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a
„Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt
minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November
1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep.
„Mindenható
örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét,
arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” –
hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe
jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a
földön élő lelkeket egybefogó küzdő egyház.