„Egyedül nem tehetünk sokat, de együttesen az egész világot szolgálhatjuk” – Ferenc pápa beszéde a Vatikáni Televíziós Központ vezetőihez, alkalmazottaihoz és munkatársaihoz

A Vatikáni Televíziós Központ Boldog II. János Pál akaratából 1983. október 22-én született. Nagy utat tett meg tevékenységének három évtizede során, hála ezért az Úrnak. Most fontos technológiai kihívások jelentkeznek, mint ahogy erre utaltam a közelmúltban megtartott konferenciátokra küldött üzenetemben. Olyan kihívásokról van szó, amelyek alól nem tudjuk magunkat kivonni, hogy szilárdan megőrizzük az evangéliumi távlatot a kommunikáció globális autósztrádáján – mondta beszédében Ferenc pápa.

A Szentatya megköszönte a Vatikáni Televíziós Központ munkatársainak szakmai tudásukat, amelyet ma világszerte elismernek, továbbá készségüket és diszkréciójukat, amelyről nap mint nap tanúságot tesznek.

Ferenc pápa köszönetét fejezte ki a CTV családtagjainak is, akik, mint ahogy Dario Viganó prelátus, a központ igazgatója beszédében utalt rá, életüket a pápa heti tevékenységéhez igazítva szervezik meg. Nem kis áldozatról van szó, és ezért a pápa nemcsak köszönetéről, hanem imáiról is biztosította mindnyájukat, különös tekintettel gyermekeikre.
Ezután a Szentatya röviden néhány tanácsot adott a Vatikáni Televíziós Központ munkatársainak:

Az első a csapatjáték. A kommunikáció hatékonysága akkor lehetséges, ha kapcsolatokat teremtenek, „kívánatos a tervek és az erők egysége” – idézett a pápa az „Inter mirifica” k. zsinati határozatból (21. pont). Tudjuk, hogy mindez nem egyszerű, de ha segítenek egymásnak a csapatmunkában, akkor minden könnyebbé válik és stílusukkal a szeretetközösségről tesznek majd tanúságot.

Legyenek az egyház szolgálatában álló szakemberek! Kiváló minőségű munkájukat mindig az egyház, a Szentszék távlatába állítsák: a felvételeket, a műsor rendezését, a szerkesztést, az adminisztrációs munkát illetően. Szükséges, hogy a CTV kommunikációja átitassa a nézőket, a híveket és a távolállókat az evangélium illatával és reményével.

A pápa végül mindenkinek köszönetét fejezte ki, hangsúlyozva: egyedül nem tehetünk sokat, de együttesen az egész világot szolgálhatjuk, terjesztve az evangélium igazságát és szépségét a föld végső határaiig.

(vm)