"Szinodalitás, együttes zarándoklat, Isten akaratának keresése". Megkezdődött a Bíborosi Tanács ülése, amelyet hétfőn hozott létre Kirográfiájával a pápa. P. Lombardi nyilatkozata a sajtónak

Ferenc pápa szeptember 30-án egy kirográfiával (kézírásos kommunikáció) megalakította a nyolc főből álló Bíborosi Tanácsot, amelynek feladata, hogy tanácsaival segítse a Szentatyát az egyház kormányzásában, valamint a Római Kúria megreformálásában, a „Pastor bonus” - kezdetű apostoli konstitúció revíziójával. A Tanács névsorát április 13-án tették közzé. Október elsején, kedden kezdődött a testület háromnapos ülése a pápa magánkönyvtárában.

P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján részletesen ismertette a pápai dokumentumot. Először is a testület a tanács nevet kapta, eltérően a korábbi csoport megnevezéstől, ezzel is kifejezve, hogy "egy olyan eszközről van szó, amely új konzultációs módozattal gazdagítja az egyház kormányzását".

Maga a pápa említette, hogy közel áll hozzá ez a kormányzási mód, gyakran konzultál munkatársaival: nemrég a dikasztériumi vezetőkkel, vagy amikor kinevezte a gazdasági-adminisztratív bizottsági referenseket, de ide tartozik a szinódus munkamenetének várható megújítása is. A tanács egyelőre nyolc tagból áll, de a pápa fenntartja magának a jogot, hogy változtasson rajta, akár növelje a létszámot.

Valamennyi földrész képviseletében vannak tagjai: Észak-, Dél- és Közép-Amerika, Ázsia, Európa, Afrika és Ausztrália, valamint egy bíboros, aki a vatikáni kormányzóság elnöke. Minden bíboros egyben érsek is, így a nagy egyházmegyék vezetőiként széles körű tapasztalatokat szereztek a világegyház problémáiról.

A tanács titkára Marcello Semeraro, albanói püspök, aki a püspöki szinódus egyik titkára volt, amikor Bergoglio bíboros relátorként dolgozott a szinóduson. Tehát együttműködésük régi keletű, barátság, és kölcsönös megbecsülés köti össze őket - magyarázta az újságíróknak P. Lombardi.

A tanács megbeszéléseinek témája igen szabad, maga a pápa fogalmazza meg: azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket esetenként figyelemre méltónak ítél. A Szentatya személyes tanácsi testületéről van szó tehát, amely segíti őt döntései meghozatalában. A tanácstagok nem készítenek elő dokumentumokat, nem hoznak döntéseket, csupán megosztják tapasztalataikat, javaslataikat a pápával, akié a végső döntés.

A kulcsszavak tehát a pápa új kormányzási módszerében: szinodalitás, együtt zarándoklás (az egyház és a pápa), valamint a jó és a rossz megkülönböztetése (Isten akaratának keresése gyakori és türelmes konzultáción keresztül).

Már mintegy nyolcvan dokumentum anyag gyűlt össze, amelyet a tanács megvizsgál majd. Ezek egy része a nyolc bíboros egyházmegyéiből, a püspöki konferenciák és a helyi egyház képviselőinek észrevételeiből származik. Más anyagok közvetlenül érkeztek a pápához, például a dikasztériumi vezetők, a vatikáni államtitkárság, vagy a bíborosi testület részéről. A témák igen sokrétűek: az egyház kormányzásától kezdve a Római Kúria megreformálásáig. Ide tartozik a vatikáni pénzintézet, a IOR működése is, amellyel kapcsolatban az igazgató, Ernst Von Freyberg interjúban tájékoztatta a Vatikáni Rádiót és az Osservatore Romano napilapot.

A nyolc bíboros egymás között és részben a pápával is véleményt cserélt már az elmúlt hónapokban, tehát az együttműködés nem új keletű. Valamennyien a vatikáni Szent Márta házban vannak elszállásolva, míg a megbeszéléseket az Apostoli Palotában, a pápa magánkönyvtárában tartják. A nyolc bíboroson kívül csupán Ferenc pápa és a tanács titkára van jelen.

A háromnapos munka október elsejétől harmadikáig, délelőtt és délután is tart (a pápa szerdán délelőtt nem lesz jelen, mert megtartja a szokásos általános audienciát). Az értekezleteket a tanácsot vezető Maradiaga bíboros koordinálja, míg Semeraro püspök végzi a titkári teendőket: jegyzetel, összefogja az írásos anyagot. A megbeszélések olasz nyelven folynak, amelyet valamennyi résztvevő beszél. A Szentatya igen rövid bevezetője után meghallgatja a bíborosok felszólalásait, akik hozzá is tehetnek további észrevételeket az összegyűjtött anyaghoz.
Lombardi atya figyelmeztette a sajtót, hogy ne várjanak a háromnapos értekezletről záró következtetést, dokumentumok megjelenését, valamint semmiféle nagy horderejű bejelentést.

Ez az első alkalom, hogy a világ különböző pontjairól érkező nyolc személy - tíz, ha hozzátesszük a pápát és a titkárt - találkozik egymással, és igen szerteágazó témákat vitat meg. Hosszú és folyamatos munka kezdete ez, amelyet további találkozók követnek majd. Munkadokumentum megjelenése sem várható, hiszen a résztvevők egymás között, a pápával cserélik ki észrevételeiket.

P. Lombardi az Assisinek szóló pápai zarándoklattal kapcsolatban is némely pontosítást tett: tekintettel arra, hogy e nyolc bíboros éppen Rómában tartózkodik, a Szentatya meghívta őket, hogy pénteken jöjjenek el vele Assisibe. Ennek a zarándoklatnak az ötlete már régen megfogalmazódott a pápában, aki október 4-ét, Szent Ferenc ünnepét választotta időpontul. Így tehát nem várható, hogy Assisiben bármiféle utalást tenne a bíborosi tanács munkájára, az azzal kapcsolatos dokumentumokra.

Lombardi atya újságírói kérdésekre válaszolva aláhúzta, hogy a bíborosi tanácsot nem határozott időtartamra hozta létre a pápa, egy bizonyos kérdés megvitatására, hanem határidő nélkül, állandó jelleggel, amennyiben a pápa hasznosnak tartja majd munkáját. A tanács szó meglehetősen erős kifejezés, ugyanakkor nem egyfajta kollegiális kormányzásról van szó, az egyedüli döntés a pápa kezében van.

A pápának nem "kell" feltétlenül meghallgatnia a tanács tagjait, nem "kell" összehívnia őket bizonyos témákkal kapcsolatban. A pápa kérheti a bíborosok véleményét. Inkább szinódusi módszerről van szó, egyfajta együttes zarándoklatról, az egyház egysége, jó kormányzása érdekében, hogy együtt megtaláljuk Istent akaratát.

(gá)