"Ne panaszkodjatok! Bízzatok Jézusban, ő sosem hagy cserben!" - a pápa beszéde a szárd
fiatalokhoz, felhívása Pakisztán békéjéért
Szardíniai utazásának
utolsó programjaként a Szentatya találkozott a fiatalokkal. Vasárnap délután mintegy
százezer fiatal fogadta kitörő lelkesedéssel a pápa szavait, amelyekkel bátorította
őket, felmutatva nekik a reményt, Jézus útját.
Szent Lukács evangéliumából
a csodálatos halfogáshoz fűzte gondolatait Ferenc pápa, aki szokásához híven sűrűn
teletűzdelte beszédét rögtönzött mondatokkal. Amikor Jézus megszólítja a halászokat,
hogy újra vessék ki hálójukat, azok éppen egy sikertelen éjszakai halfogást követően
engedelmeskednek szavának, pusztán azért, mert bíznak benne. Ez a mozzanat, a kudarc
és az azt követő bizakodás valamennyiünk életére igaz lehet.
Néhány fiatal
kérdéseket intézett a pápához, s ezek egyike arra vonatkozott, miként érhetnénk el,
hogy a bérmálkozás után a fiatalok ne forduljanak el az egyháztól, hanem maradjanak
aktív tagjai a közösségnek? A pápa ezt úgy fogalmazta meg, hogy a bérmálás szentsége
helyébe a "búcsú szentsége" lép, vagyis a bérmálkozás után a fiatalok elhagyják az
egyházat. Mi ez, ha nem kudarc? Valamennyien átélünk kudarcokat életünk során.
Mi
a teendő ilyenkor? Egy keresztény nem lehet pesszimista, mint ahogy a fiatalok sem
veszíthetik el a reményt, hiszen az lényegükhöz tartozik. Az a fiatal, akit nem jár
át az öröm, a remény, a béke, az hová fordul?
"Jól tudjátok, hogy az utcán
halált árulnak nektek, amikor szomorúak vagytok, amikor elvesztettétek a reményt,
a bizalmat, a bátorságotokat. Kérlek benneteket, hogy ne adjátok el fiatalságotokat
ezeknek, akik a halált árusítják! Ti értitek, miről beszélek!" - mondta Ferenc pápa,
aki ezzel szemben Jézust mutatta föl a fiataloknak.
"Én nem illúziót adok el
nektek, amikor azt mondom: van egy Személy, aki előre tud vinni téged: bízz Benne!
Ő Jézus! Bízz Jézusban! És Jézus nem egy illúzió!" Ő mellettünk áll kudarcainkban,
kész átalakítani minket törékenységünkben, bűnösségünkben. Nem szabad megijednünk
a nehézségektől, ki kell vetnünk a hálót a mélyre, fáradság nélkül.
Nem szabad
panaszkodnunk, főleg nem a fiataloknak, mert a "panasz istennő" követése tévútra vezet.
Az igazi út Jézus: ő megváltoztatja az életünket, reményt és biztonságot ad. "Nyíljatok
meg Istennek és nyíljatok meg az embereknek! Lépjetek túl kicsit önmagatokon. Kis
lépésenként nyissátok meg szíveteket a testvériség, a barátság és a szolidaritás előtt!"
A
Szentatya megosztotta a fiatalokkal hivatása születésének emlékét. Fölidézte, hogy
hatvan évvel ezelőtt hallotta meg szívében Jézus hangját, s az eltelt évtizedeket
a siker, az öröm, de számos kudarc, törékenység, bűn is jellemezte. Mégsem bánta meg
soha, hogy az Úr útját választotta, mert mindig Jézusra függesztette tekintetét, Őbenne
bízott, és Jézus sosem hagyta magára.
"Bízzatok Jézusban: Ő mindig előre megy,
Ő mindig velünk tart! Sosem okoz csalódást. Ő mindig hű, hűséges társ. Ez az én tanúságtételem:
boldog vagyok az elmúlt hatvan évért, amit az Úrral töltöttem. De még valami: menjetek
előre".
Ferenc pápa mielőtt áldását adta a fiatalokra, megemlékezett a pakisztáni
merénylet 70 áldozatáról, és arra kérte a jelenlévőket, hogy együtt imádkozzanak értük.
A pusztítás és a háború mindig rossz döntés, csak a béke útján építhetünk egy jobb
világot. A kérdés az, hogy készek vagyunk-e megtenni mindent azért, hogy egy jobb
világot építsünk? "
A Szűzanya segítsen mindig minket, hogy egy jobb világért
munkálkodjunk, az építés útját, a béke útját járjuk, sosem a pusztítás és a háború
útját" - fohászkodott végül Ferenc pápa, majd így köszönt el a fiataloktól: "Isten
áldjon benneteket. Kérlek, imádkozzatok értem. És a viszontlátásra!"