Megtartották az európai püspöki konferenciák jogi tanácsadóinak első találkozóját Strasbourgban

Az Európa Tanács elsősorban jogi területen végzett munkája állt a tanácskozás középpontjában, amelyet szeptember 12-14. között tartottak a francia városban. A résztvevők elmélyítették ismereteiket az európai intézményekről, megvitatták egyes strasbourgi funkcionáriusokkal a kontinens lakóinak valódi spirituális, politikai és társadalmi javát érintő közös aggodalmukat. 22 európai püspöki konferencia 30 képviselője válaszolt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) meghívására, és vett részt az első alkalommal megrendezett találkozón. A Szentszék Európa Tanács melletti állandó missziójával együttműködésben tartották meg a tanácskozást Strasbourgban.

A találkozó elsősorban alkalom volt a baráti eszmecserére a jogi tanácsadók között az európai egyház aktuális témáiról és kihívásairól, valamint lehetővé tette a nagyobb ismeretszerzést az Európa Tanácsról, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságáról. A megbeszélésen részt vettek az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE), a Szentszék Európa Tanács és az ENSZ genfi hivatalai melletti állandó missziójának képviselői, valamint a Szentszék referense az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél a gyűlöletből fakadó háborús bűnök terén. A résztvevők találkoztak többek között Jean-Pierre Grallet strasbourgi érsekkel, az Európa Tanács tagországainak nagykövetségén dolgozó jogászokkal, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága Kancelláriájának tagjaival.

Strasbourgban, ahol a kulturális tendenciát meghatározó dokumentumokat dolgozzák ki, a püspöki konferenciák jogi szakértői elmélyítették, hogy melyek az ember alapvető jogai. Emlékeztettek, hogy ezek a személy méltóságán alapulnak és mindenki felelős minden egyes személy jogainak és méltóságának védelméért.

A Milánói Ediktum 1700. évfordulója évében a vallásszabadság kérdése különleges helyet foglalt el a tanácskozáson, megvitatták a lelkiismereti szabadság, a véleménynyilvánítás, a vallásoktatás szabadságához kapcsolódó kérdéseket. Mivel a vallás egyre nagyobb közéleti jelentőséget nyer az európai állampolgárok életében és lelkiismeretében, a felszólalások során hangsúlyozták, hogy jelentősen növekedtek a jogi korlátozások az Európa Tanács tagországaiban, ahogy ezeket már számba vette az Európai keresztények elleni diszkrimináció és intolerancia megfigyelő intézete. A találkozó résztvevői arra hívták az Európa Tanácsot, hogy egyre inkább váljon a vallásszabadság előmozdítójává. Az egyház emlékeztetett, hogy mindig érdekelt a párbeszédben és az együttműködésben, amikor az emberi jogok védelméről van szó sajátos hozzájárulása által, amely időnként azt is jelenti, hogy árral szemben kell haladnia.

(sv)