„Szemléljük Jézus kínszenvedését és Mária gyengédségét, hogy szerethessük ellenségeinket”
– Ferenc pápa homíliája
Szeptember 12-én,
csütörtökön reggel Ferenc pápa a Szent Márta házban bemutatott szentmisén emlékeztetett
rá, hogy ezen a napon Szűz Mária szent nevét ünnepeljük. Az evangélium igényes,
erőteljes dolgokat kér egy kereszténytől: a megbocsátás képességét, a nagylelkűséget,
az ellenség iránti szeretetet. Csak egyféle módon valósíthatjuk meg mindezt a gyakorlatban:
ha szemléljük Jézus kínszenvedését, emberségét, és ha követjük Anyja magatartását.
Ferenc pápa Máriának szentelte homíliája első gondolatát. A mai ünnepet régebben
„Mária édes nevének” nevezték. Később az elnevezés megváltozott, de az imában megmaradt
nevének édessége.
Ma szükségünk van Mária kedvességére, hogy megértsük mindazt,
amit Jézus kér tőlünk – folytatta szentbeszédében a pápa. Olyan felsorolásról van
szó, amit nem könnyű megélni. A Szentatya utalt a napi evangéliumi szakaszra (vö.
Lk 6,27-38), amelyben Jézus így szól követőihez: „Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek
jót azokkal, akik gyűlölnek titeket”. Adjatok anélkül, hogy viszonzást várnátok, aki
arcul üt téged, annak tartsd oda a másikat is, aki lerántja rólad kabátodat, attól
ne tagadd meg ruhádat sem.
Erőteljes dolgok ezek, nemde? – tette fel a kérdést
a pápa. Mindezt azonban a Szűzanya, a maga módján élte át: a türelem, a szelídség
kegyelmével.
Szent Pál a Kolosszeiekhez írt levelében (Kol 3,12-17) arra szólítja
fel a keresztényeket, hogy öltsék magukra a gyöngédség, a jóság, az alázat, a szelídség,
a béketűrés, a kölcsönös megbocsátás érzületét. Felmerül azonnal a kérdés: hogyan
tudom mindezt megtenni? A válasz világos – állapította meg Ferenc pápa. Saját erőnkből
nem vagyunk rá képesek. Csak a kegyelem képes arra, hogy bennünk működve mindezt megtegye.
Ez a kegyelem pedig egy határozott úton jut el hozzánk.
Gondoljunk csak Jézusra.
Ha szívünk, értelmünk Jézussal van, a győztessel, aki legyőzte a halált, a bűnt, a
sátánt, akkor mindent meg tudunk tenni, amit maga Jézus kér tőlünk, és amit Pál apostol
kér tőlünk: a szelídséget, az alázatot, a jóságot, a gyöngédséget, a béketűrést, a
nagylelkűséget. Ha nem tekintünk Jézusra, ha nem vagyunk Jézussal, akkor mindezt nem
tehetjük meg. Kegyelemről van szó és a kegyelem Jézus szemléléséből fakad.
Ferenc
pápa homíliájában ekkor rámutatott Jézus életének egy sajátos aspektusára, amelyre
a keresztény szemlélődésének irányulnia kell: ez pedig Jézus kínszenvedése, szenvedő
embersége. Így Jézus szemléléséből, Jézussal való, Istenben rejlő életünkből kiindulva
növekedhetünk ezekben az erényekben, amelyeket az Úr kér tőlünk. Nincs más út – szögezte
le Ferenc pápa, majd így folytatta:
„Gondolj szelíd csöndjére: ez lesz a te
erőd. A többit ő teszi meg. Ő egészíti ki azt, ami hiányzik. De ezt kell tenned: rejtsd
el életedet Istenben Krisztussal. Ezt pedig Jézus emberségének, szenvedő emberségének
szemlélődésével kell tenni. Nincs másik út: nem létezik.
Ahhoz, hogy ezt a
tanúságot megtehessük, ahhoz, hogy megbocsáss, szemléld a szenvedő Jézust. Ahhoz,
hogy ne gyűlöld testvéredet, szemléld a szenvedő Jézust. Ahhoz, hogy ne pletykálj
testvéredről, szemléld a szenvedő Jézust, az egyetlent. Rejtsd el Krisztussal való
életedet Istenben: ezt tanácsolja az apostol. Azt tanácsolja, hogy legyünk alázatosak,
szelídek és jók, nagylelkűek és gyöngédek” – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját
Ferenc pápa.
Itt jegyezzük meg, hogy 1683. szeptember 12-én szabadult fel
Bécs városa a török támadás alól. Boldog XI. Ince pápa ennek a tiszteletére rendelte
el Szűz Mária nevének ünnepét.