A Rimini Meeting felhívása az üldözött keresztények érdekében: A keresztények jelenléte
a szabadság garanciája mindenki számára
Az üldözött keresztények érdekében fogalmazott petíciót elsőként Enrico Letta olasz
miniszterelnök írta alá augusztus 18-án, vasárnap a Meetingen – tájékoztatott róla
Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektora, aki naponta helyszíni tudósítást küldött
műsorunknak a nemzetközi találkozóról. A kezdeményezéshez azóta számos olasz politikus
és közéleti személyiség, valamint a Meeting résztvevői közül nagy számban csatlakoztak,
és interneten is lehetséges az aláírása. A teljes szöveg az alábbi címen olvasható
olasz, spanyol, angol, német, francia, orosz és arab nyelven:
A
nyilatkozat első része Ferenc pápa missziós világnapra írt üzenetéből idéz, némiképp
újfajta módon fogalmazza meg a keresztény álláspontot:
„Végül gondolatban azon
keresztények felé fordulok, akik a világ számos pontján nehézségekbe ütköznek hitük
megvallása és a hit méltó megéléséhez való jog elismertetése miatt. A mi fivéreink
és nővéreink, bátor tanúságtevők és az első századok vértanúinál többen vannak, akik
apostoli állhatatossággal viselik el az üldöztetés különféle formáit. Nem kevesen
az életüket is kockáztatják, hogy hűek maradjanak Krisztus Evangéliumához. Biztosítom
őket arról, hogy lélekben és az imádságban közel vagyok azokhoz a személyekhez, családokhoz
és közösségekhez, akik erőszakot és vallási türelmetlenséget szenvednek, és megismétlem
számukra Jézus vigasztaló szavait: „Bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33).”
Fájdalmas
megállapítani, hogy a világ számos régiójában még ma sem lehetséges, hogy az egyén
megvallja és nyilvánosan megélje a saját vallását, hacsak nem a személyes szabadságát
és az életét kockáztatva.
Ebben a drámai összefüggésben a keresztények azok,
akik a leginkább szenvednek a hitük miatt. A világban minden évben több mint 100.000
keresztényt ölnek meg és sokan mások kénytelenek elszenvedni az erőszak számos formáját:
nemi erőszakot, kínzásokat, emberrablásokat, a kultuszhelyek lerombolását, de vannak
sokkal csendesebb és körmönfontabb formái is az előítéletnek a hívőkkel és vallásos
szimbólumaikkal szemben.
A keresztényeket sok országban fenyegetik, fizikailag
bántalmazzák vagy megölik. A keresztények olyan országokban is a legváltozatosabb
formájú diszkrimináció szenvedő alanyai, ahol szabad tere van, és kulturális hegemóniát
gyakorol a nihilizmus, amely képtelen elfogadni azt, aki a hiteles pluralizmus légkörében
szeretne egy ideálról, vallásról, hitről beszélni.
Ez egy drámai helyzet,
amelynek valós dimenzióit egyre jobban elhallgatják, elrejtik vagy tudatosan cenzúrázzák,
kivéve az erőszak olyan extrém eseteit, amikor lehetetlen hallgatni, de ami nem hagyható
figyelmen kívül, mert azon túl, hogy sérti az emberi méltóságot, fenyegetést jelent
a biztonságra és a békére, és meggátolja az átfogó emberi fejlődés megvalósulását.
Az
evangéliumi üzenet mindenféle megalkuvás ellenzése, és bármiféle hatalom részéről
korlátozhatatlan. Ezért a keresztények létezése önmagában a hatalom erőszakosságának
egy ellenszere.
Egy civil intézmény, amely tiszteletben tartja a szabadságnak
ezt a dimenzióját, ezért önmaga is toleráns minden más hiteles emberi társulással
szemben.
A hit szerepének illetve annak a hozzájárulásának a nyilvános fórumon
történő elismerése, amit az emberek előrehaladásához tud nyújtani, következésképpen
a szabadság garanciája minden ember, nem csak a keresztények számára. Ezért a keresztények
létének védelme, mindenki szabad életének a védelmét is jelenti.
A képesség
arra, hogy a másikkal, mint emberrel találkozzunk, értékeljük és elismerjük a másik
hitében és gondolkodásában azt a hiteles próbálkozást, hogy választ adjunk a lét jelentésének
kérdésére, egy lényegi szempontja a kereszténység jelenlétének a történelemben.
A
Rimini Meeting mindig kereste annak lehetőségét, hogy hozzájáruljon a népek közötti
barátsághoz, és 34 éves története váratlan mégis annyira várt dokumentációja a szív
pontosan meghatározott vágyának: vágyakozás az igazságra, a szépségre, az igazságosságra,
a boldogságra, továbbá barátságot létrehozni hitben, kultúrában, etnikai vagy ideológiai
hovatartozásban különböző férfiak és nők között, a valódi tisztelet, tehát a béke
forrásává válva.
Ezért a 2013-as Rimini Meeting – válaszul Ferenc pápa segélykiáltására
– felhívást tesz közzé és minden jó szándékú embert arra hív meg, hogy írják alá a
kezdeményezést:
Kérjük a nemzeti intézményeket és a nemzetközi szervezeteket,
hogy a nemzetközi jog normái alapján tegyenek meg mindent a világban bárhol élő keresztények
létének védelme, pártfogása, oltalmazása, és biztosítása érdekében.
Kérjük
a keresztények alapvető jogainak elismerését az igazság keresésében és a tanúságtételben,
megakadályozva kifejezési és társulási szabadságuk bármiféle korlátozását.