2013-08-20 17:48:32

Rimini Meeting - "Emberi vészhelyzet" - Varga János atya helyszíni tudósítása


RealAudioMP3 Az Emberi vészhelyzet témában hangzottak el a második napon is igen értékes hozzászólások.

Mi adja vissza az emberséget? Tianyue Wu, a Pekingi Egyetem filozófia professzorának tanúságtételét hallgathatták meg az érdeklődők. Wu professzor elmondta: a gazdaság és a lelkiség közötti meg nem felelés Kínában is ’emberi vészhelyzetet’ okozott. A legnagyobb kihívás a szekularizáció, ami nem azt jelenti, hogy a hitnek ne lenne helye a társadalomban, de valójában csoda, hogy miképpen képesek gyakorolni a hitüket egy annyira sajátos közegben.

A keresztényellenesség alapja a történelem során nem az volt, hogy a nyugati kultúra lényegi részének tekintették, hanem hogy teljes babonaságnak tartották. Elmondta: Kínára is igaz, hogy csak a kereszténység válthatja meg. Tobias Hoffmann az Amerikai Katolikus egyetem filozófia docense hangsúlyozta: „Hogy jobban megértsük a nyugati kultúrát és gondolkodásmódot, előbb érdemes látni, hogy a keleti filozófusok és értelmiségiek, hogyan élik meg és tanúsítják a kereszténységet.”

Igazi sztárok ültek a lelkes fiatalság elé a Sport: szenvedély és érzelmek között: labdarúgás, motorverseny, Forma 1 című találkozón.

Fabio Guadagnini, az olasz Fox Sport televíziós csatorna igazgatója; Vitantonio Liuzzi, a Force India Forma 1-es autóversenyzője, és Marco Melandri, BMW istálló Superbike világbajnokságon szereplő motorversenyzője. Többek között elhangzott: „Nem igaz, hogy ezekben a sportokban nem létezik emberi oldal, nincsenek barátságok, de ez kívül marad a pályán. Ott csak az számít, hogy ki a gyorsabb.”

Azt akarom, hogy maradjon – elmélkedések Szent János evangéliumáról. A kötet szerzője Massimo Camisasca a San Carlo Borromeo Papi Fraternitás szemináriumának egykori rektora, aki korábban többször is járt Magyarországon. A Meetingen most első alkalommal jelent meg és beszélt püspökként. Könyve kiemeli János apostol és a Mester különleges kapcsolatát, annak intimitásába, a ’szeretett tanítvány’ tapasztalatába ad betekintést. „Ami megérint János evangéliumában – mondotta Reggio Emilia-Guastalla püspöke -, hogy egyedülálló módon írja le az apostol saját személyes élményét és ezeket az igazságokat felkínálja a világnak. A Szentlélek itt marad a földön és az emberi szívet Isten lakóhelyévé teszi. Innen a cím: ’azt akarom, hogy maradjon’. Ha valaki közülünk felismeri a gyógyítás, a megbocsájtás, a megváltás, a barátság szükségességét Krisztus szentségévé válhat a világban” – tanította a főpásztor.

Az emberről alkotott felfogás: filozófia és szabadság

Három filozófus, Costantino Esposito a Bari, Eugenio Mazzarella a Nápolyi és Salvatore Natoli a Milano-Bicocca Egyetem professzora cserélt eszmét egymással és a közönséggel a témában.

Esposito elmondta: A szabadság ezért létezik, azért valósulhat meg, mert az ember megtapasztalja a maga korlátozhatatlanságát és egyediségét. A szabadság az egyenjogúság és a mindenhatóság mámora között ingadozik. Hogy a két véglet között közvetítsünk meg kell gondolni, hogy nem választhatjuk azt, hogy ellene mondjunk a célunknak. Ki tudunk emelkedni a szabadosság szelleméből, nem egy lemondás, hanem azáltal, hogy képessé válunk megkülönböztetni azt, ami fontos attól, ami felesleges. Szó volt még a szabadság és az igazság kapcsolatáról, a negatív és főként a pozitív szabadságról, amikor azt választjuk, ami önmagában érték. Natoli így fogalmazott: A szabadság, mint választás egy feltétel, de a jó választása a szabaddá válás végtelen folyamatának a része. Mire Mazzarella azt válaszolta: a szabadság és az igazság kapcsolata abban áll, hogy a ’miért’ ismerete nélkül lehet élni, de a ’kiért’ ismerete nélkül nem.

Személy, politika és igazságosság XVI. Benedek pápa nagy beszédeiben. A könyv a Regensburgban, New York-ban az ENSZ közgyűlésen, Párizsban (Collège des Bernardins), Londonban (Westminster Hall) és a berlini Reichstag-ban elmondott beszédeket és azokhoz kapcsolódó tanulmányokat tartalmaz.

A kötethez, amelynek gondolata egy korábbi Meetingen született meg, és nem rég jelent meg olaszul Giorgio Napolitano írt előszót.

Az értelem és a jog, az Egyház és világ kapcsolatáról Paolo Carozza az Egyesült Államok-beli Notre Dame Egyetem alkotmányjog professzora; Luís Miguel Poiares Maduro jogász professzor, jelenleg Portugália vidékfejlesztési minisztere; Joseph H. H. Weiler, a New Yorki Egyetem jog professzora beszélgettek.

Carozza elmondta, hogy a demokrácia nem igazán és mindenben sikeres. A – gazdasági, politikai - válság oka éppen az, hogy képtelenség a közjóval érvelni a közjónak érvényt szerezni. Az általános felfogás az, hogy a laikus közeg plurális az egyházi pedig inkább hajlik a tekintélyelvű érvelésre, a párbeszéd kerülésére. Benedek pápa szövegei éppen rácáfolnak erre - mondta Carozza professzor. XVI. Benedek pápa emeritusnak pozitív elképzelése van a pluralizmusról, az értelem és a természet alapján érvelve kész párbeszédet folytatni a közjóról, az emberről. Carozza utalt rá, hogy a világi életben létezik a közjó olyan szűk felfogása, amely nem ad teret a sokféleségnek. Az Egyesült Államokban például sokszor mutatkozik jele annak, hogy hajlanak a homologizálásra, miközben Benedek pápa az Egyház nevében a sokféleség és a párbeszéd szószólója volt.

Maduro kiemelte, hogy Benedek pápánál a hit és az értelem folyamatos kapcsolatban állva támogatják egymást, miközben a párbeszéd az az alapvető eszköz, amely lehetővé teszi a polgárokkal és nyilvános intézményekkel való együttműködést.

Weiler dicsérte a Benedek pápa beszédeiben megmutatkozó bátorságot és azt, hogy a híveket is biztatta, ne féljenek vállalni a kihívást és az élet nagy kérdéseivel lépjenek mások elé. Vállalják a párbeszédet, a nyilvános vitát, ahol az értelem szintjén – kockáztatva ugyan a vereséget - győzni is lehet.

Weiler az ortodox zsidó vallás szerint élő jogtudós hangsúlyozta: Sokan még mindig abba a hibába esnek, hogy a kereszténységet csak moralizmusnak tekintik, pedig a legfőbb norma az életszentség, az ’imitatio Dei’, az Isten-közelség és ezt Benedek pápa is sok helyen hangsúlyozta.

A beszélgetést vezető Andrea Simoncini, a Firenzei Egyetem alkotmányjogász docense kiemelte, hogy az igazság nem egy doktrína, hanem egy Személy és ezáltal kapcsolat és akkor párbeszéd. Hangsúlyozta a folytonosságot XVI. Benedek pápa emeritus és Ferenc pápa tanítása között.

Befejezésül idézte a Lumen Fidei kezdetű enciklika egyik bekezdését:

„A szeretet fénye, ami a hit sajátja, képes megvilágosítani napjaink kérdéseit az igazságról. Az igazságot napjainkban gyakran korlátozzák az adott személy szubjektív hitelességére, amely csak az egyén élete számára érvényes. Egy közös igazság félelmet kelt, mert a totalizmusok erőszakos kényszerével azonosítjuk. Ha azonban az igazság a szeretet igazsága, ha az igazság a Másikkal és másokkal való személyes találkozásban tárulkozik fel, tehát szabad marad az egyénbe való bezáródástól, akkor része lehet a közjónak.

A szeretet igazsága, nem olyan igazság, amely erőszakkal kerekedik felül, amely elnyomja az egyént.
Szeretetből születve el tud érni a szívhez, minden ember személyes központjához. Ebből világosan következik, hogy a hit nem hajthatatlan, hanem az együttlétezésben növekszik, abban, hogy elismeri a másikat. A hívő nem arrogáns, épp ellenkezőleg, az igazság alázatossá teszi, tudva, hogy sokkal inkább mintsem hogy mi birtokolnánk, az igazság az, amely átölel és minket birtokol. Távol van attól, hogy megmakacsolja magát, a hit bizonyossága útra indít minket és lehetővé teszi a tanúságtételt és a párbeszédet mindenkivel.”

A Meeting szombatig fogadja a látogatókat.

Varga Jánost hallották Riminiből. Dicsértessék a Jézus Krisztus!







All the contents on this site are copyrighted ©.