Az Emberi vészhelyzet
témában hangzottak el a második napon is igen értékes hozzászólások.
Mi adja
vissza az emberséget? Tianyue Wu, a Pekingi Egyetem filozófia professzorának tanúságtételét
hallgathatták meg az érdeklődők. Wu professzor elmondta: a gazdaság és a lelkiség
közötti meg nem felelés Kínában is ’emberi vészhelyzetet’ okozott. A legnagyobb kihívás
a szekularizáció, ami nem azt jelenti, hogy a hitnek ne lenne helye a társadalomban,
de valójában csoda, hogy miképpen képesek gyakorolni a hitüket egy annyira sajátos
közegben.
A keresztényellenesség alapja a történelem soránnem az volt,
hogy a nyugati kultúra lényegi részének tekintették, hanem hogy teljes babonaságnak
tartották. Elmondta: Kínára is igaz, hogy csak a kereszténység válthatja meg. Tobias
Hoffmann az Amerikai Katolikus egyetem filozófia docense hangsúlyozta: „Hogy jobban
megértsük a nyugati kultúrát és gondolkodásmódot, előbb érdemes látni, hogy a keleti
filozófusok és értelmiségiek, hogyan élik meg és tanúsítják a kereszténységet.”
Igazi
sztárok ültek a lelkes fiatalság elé a Sport: szenvedély és érzelmek között: labdarúgás,
motorverseny, Forma 1 című találkozón.
Fabio Guadagnini, az olasz Fox Sport
televíziós csatorna igazgatója; Vitantonio Liuzzi, a Force India Forma 1-es autóversenyzője,
és Marco Melandri, BMW istálló Superbike világbajnokságon szereplő motorversenyzője.
Többek között elhangzott: „Nem igaz, hogy ezekben a sportokban nem létezik emberi
oldal, nincsenek barátságok, de ez kívül marad a pályán. Ott csak az számít, hogy
ki a gyorsabb.”
Azt akarom, hogy maradjon – elmélkedések Szent János evangéliumáról.
A kötet szerzője Massimo Camisasca a San Carlo Borromeo Papi Fraternitás szemináriumának
egykori rektora, aki korábban többször is járt Magyarországon. A Meetingen most első
alkalommal jelent meg és beszélt püspökként. Könyve kiemeli János apostol és a Mester
különleges kapcsolatát, annak intimitásába, a ’szeretett tanítvány’ tapasztalatába
ad betekintést. „Ami megérint János evangéliumában – mondotta Reggio Emilia-Guastalla
püspöke -, hogy egyedülálló módon írja le az apostol saját személyes élményét és ezeket
az igazságokat felkínálja a világnak. A Szentlélek itt marad a földön és az emberi
szívet Isten lakóhelyévé teszi. Innen a cím: ’azt akarom, hogy maradjon’. Ha valaki
közülünk felismeri a gyógyítás, a megbocsájtás, a megváltás, a barátság szükségességét
Krisztus szentségévé válhat a világban” – tanította a főpásztor.
Az emberről
alkotott felfogás: filozófia és szabadság
Három filozófus, Costantino Esposito
a Bari, Eugenio Mazzarella a Nápolyi és Salvatore Natoli a Milano-Bicocca Egyetem
professzora cserélt eszmét egymással és a közönséggel a témában.
Esposito elmondta:
A szabadság ezért létezik, azért valósulhat meg, mert az ember megtapasztalja a maga
korlátozhatatlanságát és egyediségét. A szabadság az egyenjogúság és a mindenhatóság
mámora között ingadozik. Hogy a két véglet között közvetítsünk meg kell gondolni,
hogy nem választhatjuk azt, hogy ellene mondjunk a célunknak. Ki tudunk emelkedni
a szabadosság szelleméből, nem egy lemondás, hanem azáltal, hogy képessé válunk megkülönböztetni
azt, ami fontos attól, ami felesleges. Szó volt még a szabadság és az igazság kapcsolatáról,
a negatív és főként a pozitív szabadságról, amikor azt választjuk, ami önmagában érték.
Natoli így fogalmazott: A szabadság, mint választás egy feltétel, de a jó választása
a szabaddá válás végtelen folyamatának a része. Mire Mazzarella azt válaszolta: a
szabadság és az igazság kapcsolata abban áll, hogy a ’miért’ ismerete nélkül lehet
élni, de a ’kiért’ ismerete nélkül nem.
Személy, politika és igazságosság XVI.
Benedek pápa nagy beszédeiben. A könyv a Regensburgban, New York-ban az ENSZ közgyűlésen,
Párizsban (Collège des Bernardins), Londonban (Westminster Hall) és a berlini Reichstag-ban
elmondott beszédeket és azokhoz kapcsolódó tanulmányokat tartalmaz.
A kötethez,
amelynek gondolata egy korábbi Meetingen született meg, és nem rég jelent meg olaszul
Giorgio Napolitano írt előszót.
Az értelem és a jog, az Egyház és világ kapcsolatáról
Paolo Carozza az Egyesült Államok-beli Notre Dame Egyetem alkotmányjog professzora;
Luís Miguel Poiares Maduro jogász professzor, jelenleg Portugália vidékfejlesztési
minisztere; Joseph H. H. Weiler, a New Yorki Egyetem jog professzora beszélgettek.
Carozza
elmondta, hogy a demokrácia nem igazán és mindenben sikeres. A – gazdasági, politikai
- válság oka éppen az, hogy képtelenség a közjóval érvelni a közjónak érvényt szerezni.
Az általános felfogás az, hogy a laikus közeg plurális az egyházi pedig inkább hajlik
a tekintélyelvű érvelésre, a párbeszéd kerülésére. Benedek pápa szövegei éppen rácáfolnak
erre - mondta Carozza professzor. XVI. Benedek pápa emeritusnak pozitív elképzelése
van a pluralizmusról, az értelem és a természet alapján érvelve kész párbeszédet folytatni
a közjóról, az emberről. Carozza utalt rá, hogy a világi életben létezik a közjó olyan
szűk felfogása, amely nem ad teret a sokféleségnek. Az Egyesült Államokban például
sokszor mutatkozik jele annak, hogy hajlanak a homologizálásra, miközben Benedek pápa
az Egyház nevében a sokféleség és a párbeszéd szószólója volt.
Maduro kiemelte,
hogy Benedek pápánál a hit és az értelem folyamatos kapcsolatban állva támogatják
egymást, miközben a párbeszéd az az alapvető eszköz, amely lehetővé teszi a polgárokkal
és nyilvános intézményekkel való együttműködést.
Weiler dicsérte a Benedek
pápa beszédeiben megmutatkozó bátorságot és azt, hogy a híveket is biztatta, ne féljenek
vállalni a kihívást és az élet nagy kérdéseivel lépjenek mások elé. Vállalják a párbeszédet,
a nyilvános vitát, ahol az értelem szintjén – kockáztatva ugyan a vereséget - győzni
is lehet.
Weiler az ortodox zsidó vallás szerint élő jogtudós hangsúlyozta:
Sokan még mindig abba a hibába esnek, hogy a kereszténységet csak moralizmusnak tekintik,
pedig a legfőbb norma az életszentség, az ’imitatio Dei’, az Isten-közelség és ezt
Benedek pápa is sok helyen hangsúlyozta.
A beszélgetést vezető Andrea Simoncini,
a Firenzei Egyetem alkotmányjogász docense kiemelte, hogy az igazság nem egy doktrína,
hanem egy Személy és ezáltal kapcsolat és akkor párbeszéd. Hangsúlyozta a folytonosságot
XVI. Benedek pápa emeritus és Ferenc pápa tanítása között.
Befejezésül idézte
a Lumen Fidei kezdetű enciklika egyik bekezdését:
„A szeretet fénye, ami a
hit sajátja, képes megvilágosítani napjaink kérdéseit az igazságról. Az igazságot
napjainkban gyakran korlátozzák az adott személy szubjektív hitelességére, amely csak
az egyén élete számára érvényes. Egy közös igazság félelmet kelt, mert a totalizmusok
erőszakos kényszerével azonosítjuk. Ha azonban az igazság a szeretet igazsága, ha
az igazság a Másikkal és másokkal való személyes találkozásban tárulkozik fel, tehát
szabad marad az egyénbe való bezáródástól, akkor része lehet a közjónak.
A
szeretet igazsága, nem olyan igazság, amely erőszakkal kerekedik felül, amely elnyomja
az egyént. Szeretetből születve el tud érni a szívhez, minden ember személyes
központjához. Ebből világosan következik, hogy a hit nem hajthatatlan, hanem az együttlétezésben
növekszik, abban, hogy elismeri a másikat. A hívő nem arrogáns, épp ellenkezőleg,
az igazság alázatossá teszi, tudva, hogy sokkal inkább mintsem hogy mi birtokolnánk,
az igazság az, amely átölel és minket birtokol. Távol van attól, hogy megmakacsolja
magát, a hit bizonyossága útra indít minket és lehetővé teszi a tanúságtételt és a
párbeszédet mindenkivel.”
A Meeting szombatig fogadja a látogatókat.
Varga
Jánost hallották Riminiből. Dicsértessék a Jézus Krisztus!