2013-08-19 11:47:59

A Katolikus Egyház Katekizmusa – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata


RealAudioMP3 39. elmélkedés – a bűnök bocsánata

Hiszünk a bűnök bocsánatában. Ez azt jelenti, hogy hiszünk az Üdvözítő Istenben. Mert egyedül csak Isten bocsáthatja meg a bűnöket. Éppen ezért, amikor Jézus így szól a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid”, a zsidók megbotránkoztak. És azt gondolták magukban „Káromkodik! Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül Isten?” (Mk 2,5-6). „Benne van bűneink bocsánata, kegyelme bőségének arányában” (Ef 1,7) – írja Szent Pál.

Amikor összes bűnünkre gondolunk, érezzük, hogy olyan súlyról van szó, amitől egyedül nem tudunk megszabadulni. És egyetlen ember sem mondhatja azt nekünk: Én feloldalak téged minden bűnöd alól. A bűn negatív valósága része életünknek, személyünknek, amit magunkkal hordozunk. Csak Isten, az egész valóság Ura törölheti el vétkeinket.

Jézus két szentséget adott egyházának, amelyek révén bűneink bocsánatot nyernek és kiengesztelődhetünk Istennel: a keresztség és a bűnbocsánat szentségét (vö. 977-980). Elküldte apostolait is, hogy nevében hirdessék a „megtérést és a bűnbocsánatot” (Lk 24,47). Ezért Pál apostol így ösztönzi a korinthusiakat: „Krisztus követségében járunk. Isten maga buzdít általunk. Krisztus nevében kérlek: engesztelődjetek ki Istennel!” (2Kor 5,20).

A katekizmus emlékeztet az egyházi Magisztérium tanítására, amely így szól: „Nincs semmilyen bűn, bármilyen súlyos legyen is az, amit a Szent Egyház nem bocsáthat meg” (982). Az egyetlen bűn, amit nem lehet eltörölni, az a Szentlélek ellen elkövetett vétek. A katekizmus elmagyarázza, hogy „Isten irgalmasságának nincsenek határai, ám aki szándékosan megtagadja Isten irgalmasságát – ami a megtérésben válik nyilvánvalóvá -, elutasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott kegyelmet” (1864). A bűnbocsátás hiánya tehát nem Istentől, hanem az embertől ered.


(vm)








All the contents on this site are copyrighted ©.