A Katolikus Egyház Katekizmusa – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata

36. elmélkedés – a Krisztus által hozott üdvösség nem zárja ki a nem keresztényeket

Megvalljuk a katolikus egyházat. A „katolikus” szó „egyetemest” jelent. A katekizmus megmagyarázza, hogy az egyház kettős értelemben véve katolikus. Először is azért katolikus, mert benne jelen van Krisztus, az egyetemes Üdvözítő, és az üdvösség eszközeinek ő általa akart teljessége (vö. 830. pont).

Másodszor az egyház „katolikus, mert Krisztus küldte misszióba az emberi nemzetség egyetemességéhez (831. pont). Fölmerül a kérdés: ki tartozik a katolikus egyházhoz? A katekizmus idézi a II. Vatikáni Zsinatot, leszögezve, hogy Isten népéhez „tartoznak, vagy ehhez vannak rendelve mind a katolikus hívők, mind Krisztus más hívei, mind pedig általában az összes emberek, akiket az Isten kegyelme meghívott az üdvösségre” (836. pont).

Az egyházatyák gyakran ismétlik, hogy „az egyházon kívül nincs üdvösség”. Ez nem azt jelenti, hogy csak a katolikusok üdvözülhetnek. Az egyház, mint az üdvösség szentsége nem kizár, hanem magába foglal. Meg kell azonban mondanunk, hogy minden üdvösség Krisztustól származik, aki az egyház feje, és ezért minden üdvözítő kegyelem az egyházon keresztül hat. És így, amikor például azt mondjuk, hogy egy muzulmán üdvözülhet, ez csak a Jézus és egyháza küldetésével való szoros kapcsolatban történhet meg. Akkor is, ha a muzulmán soha nem hitt Jézusban, mint üdvözítőben.

A katolicitás Jézus felhívásában fejeződik ki: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében” (Mt 28,19). Az egyház tehát természeténél fogva misszionárius. Küldetésének legmélyebb indítéka Isten szeretete minden ember iránt (vö. 851. pont). Isten ugyanis azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1 Tim 2,4). Ezért a katolikus egyház mindenkinek hirdeti az evangéliumot, mindenkiért imádkozik és Istenre hagyja az ítéletet.

(vm)