Rio de Janeiro két lelke: a felhőkarcolóktól a nyomornegyedekig

A brazil metropoliszban már napok óta minden készen áll Ferenc pápa fogadására. Az elbûvölõen szép városról, amelyet Boldog II. János Pál szerint csakis „egy isteni építész alkothatott meg”, a helybéliek azt tartják: Isten hat nap alatt teremtette meg a világot, a hetedik napot pedig Rio de Janeiro megalkotásának szentelte. A hat és félmillió lakost számláló, lélegzetelállítóan szép metropolisz azonban nagy ellentmondásai miatt a fények és árnyak városa.

Copacabana, a csodálatos tengerpart, a híres Cukorsüveg-hegy, a Corcovado-hegy gránittömbjén emelkedő Megváltó Krisztus szobra, a tengeröbölben visszatükröződő felhőkarcolók mellett létezik a nyomornegyedek, a „favelas” valósága is. Erről a valóságról az egyház soha sem feledkezett meg: II. János Pál 1980-ban a riói „Vidigal” negyedet kereste fel, míg Ferenc pápa július 25-én a város „Varginha” nyomornegyedét iktatta be brazíliai zarándoklatába. Becslések szerint itt 1.152-en laknak. A nyomornegyedek száma mintegy 700 körül van, ahol másfél millióan élnek. A barakkvárosok az ún. „morrókra”, vagyis azokra a jellegzetes gránit szikladombokra, magaslatokra kapaszkodnak fel, amelyek tucatjával veszik körül a központot.

Két Rio de Janeiro létezik: az alsó rész, ahol paradox módon a közép- és felsőosztály él – itt vannak a felhőkarcolók, az exkluzív városnegyedek, luxusszállók, - a felső részben, a „morrók” világában pedig a összpontosul a nyomor, a bűnözés, a kábítószer-kereskedelem. A nyomornegyedek lakói nem szeretik a „favela”, vagy barakkváros kifejezést, magukat „közösségeknek” nevezik, hiszen vannak közöttük rendes, dolgos emberek, akiknek azonban nincs elég pénzük arra, hogy máshol lakbért fizessenek.

A kormány 2008-ban elkezdte a szervezett bűnözés felszámolását a nyomornegyedekben, tekintettel az idei Ifjúsági Világtalálkozóra, a 2014-es Labdarúgó Világbajnokságra és a 2016-ban esedékes Olimpiai Játékokra. A rendfentartó erők különleges alakulatainak bevetésével küzd a narkó kereskedők ellen. A tervek szerint 2016-ig mintegy 40 nyomornegyedben számolják fel a bűnözést. Emellett természetesen szükség van közművesítésre, iskolák, szociális struktúrák létesítésére, munkalehetőség teremtésére is, hogy a barakknegyedek Rio de Janeiro szerves részét alkothassák. Erre int a Corcovado tetején magasodó Krisztus szobor kitárt karja, amely mindenkit magához kíván ölelni.

(vm)