Emlékkiállítás Rómában Prokop Péter atya műveiből - Prokopp Mária művészettörténész beszámolója

A Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében, megemlékezve halála 10. évfordulójáról, emlékkiállítás nyílt Rómában Prokop Péter (1919-2003) atya műveiből a Santa Maria del Popolo templom kiállítótermében.

A 2013. július 3-a és 15-e között megtekinthető kiállítás a Szentszéki Magyar Nagykövetség, a Szent István Alapítvány, a Pápai Magyar Intézet és a Vollnhofer ArtStudio együttműködésével jött létre. A kiállítást támogatta a Kultúra Pápai Tanácsa.

A megnyitón Dr. Győriványi Gábor szentszéki magyar nagykövet köszöntője után Dr. Németh László, a római Szent István Zarándokház igazgatója és a Szent István Alapítvány elnöke ismertette Prokop Péter életútját, különös hangsúllyal Római tartózkodására, alkotói tevékenységére, és a Szent István Alapítványban végzett munkájára. A megnyitó ünnepség másik előadója Dr. Prokopp Mária művészettörténész volt, aki elemezte a műveket, és elhelyezte a művész munkásságát a modern magyar és nemzetközi egyházművészetben. A megnyitón közreműködött Ileana Stefania Waldenmayer csellóművész.

Prokop Péter (1919-2003) a XX. századi magyar képzőművészet európai jelentőségű egyénisége

Csontváry Kosztka Tivadar, Aba Novák Vilmos és Nagy Sándor monumentális művészetének méltó folytatója. Képzőművészeti tanulmányait Budapest (1945-49) és Róma (1957-60) Képzőművészeti Akadámiáin végezte. Legfőbb tanítómestere Róma volt, amelynek 2000 éves kulturájából folyamatosan töltekezett a 42 évi ott tartózkodása alatt.

Magyarországon az első országos elismerést 195o-ben nyerte SÜKÖSD templomának (kalocsai egyházmegye) teljes freskódíszével. Ezt követő monumentális hazai művei közül kiemelkedik a Tata közeli Szend és a Sopron megyei Hegykő templomának freskódísze.

1957-ben tanára és mentora ösztönzésére Rómába, a Pápai Magzar Intézetbe távozott, ahol 1964-ig kapott otthont. Itt, a Római Magyar Akadémia kiállítótermeiben már 1957-ben kiálltáson mutatkozott be, amit a római Képzőművészeti Akadémia professzora, Cipriano E. Oppo nyitott meg.

Itt készítette 1958-ban az első monumentális római festészeti együttesét, az Intézet kápolnájában. Ennek kiemelkedő művészeti híre nyomán kapott meghívást USA magyar templomainak kifestésére: 1962-64: South Bend (Indiana), 1973: Toledo (Ohio). Az itt készített művei nyomán meghívást kaptt az akkor elhúnyt Mestrovic szobrászművész intézetének vezetésére, de Prokop Péter visszavágyott Európába, Rómába, ahol tovább tökéletesítette művészetét. Római monumentális megbízásai közül kiemelkedik az 1965-67-ben az ő művészeti vezetésével létrejött Szent István Zarándokház (via del Casaletto, 481), és benne a pompás freskókkal, táblaképekkel és üvegablakokkal ékesített kápolna. További római főműve a Róma-Prima-porta-i Santa Maria di Leuca-i nővérek nagyméretű modern templomának művészi kialakítása hatalmas szentélyfreskóval, üvegablakokkal és a liturgikus berendezés tervezésével.

Rómán kívül készült monumentális megbízásai közül a legjelntősebb a Palestrina közeli Genazzano kegyhely 5x3 méteres üvegfala, amely Boldog Stefano Bellesini életét dicsőíti.

Prokop Péter a 42 évi római tartózkodása alatt több ezer magas művészi színvonalú táblaképet is festett, amelyek nagy elismerésben részesültek Róma vezető művészettörténészei részéről, akik számos kiállításon mutatták be és jeles folyóiratokban megjelent kritikákban méltatták Prokop Péter művészetét. Ezek közül kiemelkednek az 1973-ban a Galleria Agostiniana-ban és 1974-ben a Galleria Pigna-ban rendezett római kiállítások kerekasztal konferenciával és gazdag sajtóval.

Táblaképeinek állandó kiállítása Rómában a Szent István Zarándokházban és Magyarországon Kalocsán az Érseki Múzeumban és Csepelen, a Szent József Otthonban látható.

Prokop Péter művészetének egyetemes jelentőségére méltón hívja fel a figyelmet az idei budapesti (Szent István Bazilika Lovagtermében) kiállítása után, a Róma nagyforgalmú főterén, a Piazza del Popolo Galleria Agostinianaban rendezett nagy emlékkiállítás a művész halála 1o. évfordulója alkalmából, a Hit Évében az Olasz-Magyar Kulturális Évad keretében.

Dr. Prokopp Mária ELTE Művészettörténeti Intézet egyetemi tanára