Lampedusa világítótorony, amely igazságosságért és méltóságért kiált – Agrigento érsekének köszöntő szavai a pápához

Francesco Montenegro érsek a hétfő délelőtti lampedusa-i szentmise végén intézett rövid beszédet a Szentatyához. „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.” Szűz Mária e szavaival fejezte ki örömét a pápa jelenléte miatt és közvetítette a lampedusa-i, linosai és az agrigentói egyházmegye híveinek szeretetét és ölelését. A pápa személyén keresztül úgy érzik a helyiek, hogy az Úr tesz látogatást népénél.

Az utóbbi években a sziget a partraszállás, az illegális bevándorló, a sürgősségi helyzet, a halál és a remény szavak jelképévé vált. Ma a Szentatya jelenléte e jelenségek mélyebb értelmezésére hív bennünket. Úgy érezzük, hogy az Úr történelmi pillanatokat ír a saját módján. Az Exodus, a Kivándorlás oldalait éli újra a sziget: rabszolgaság, tengeri és sivatagi átkelés, ígéret földje, a szabadság álma. Ez a sziget egyben sziklaszirt és világítótorony is. Sziklaszírt, amelybe a történelem „utolsói” kétségbeesetten belekapaszkodnak, hogy egy jobb életet tudjanak megvalósítani. Sajnos sokak számára sírrá is vált.

De Lampedusa egy világítótorony is. Sugárzó világítótorony az egyház, Olaszország és Európa számára. Mindenkit arra emlékeztet, hogy szükség van igazságosságra és méltóságra, amelyeket nem lehet elnyomni. Ez a sziget égő lámpás azért, hogy többé ne a sürgősségi helyzet vagy szimplán a befogadás fogalmaiban gondolkodjunk, hanem az igazságosságnak és minden emberi élet tiszteletben tartásának megfelelő politikát mozdítsunk elő.

Az elkeseredett ölelés, amelyet olyan sokszor átéltünk egy bárkán vagy a kikötőben azok között az Afrikából érkezők és az őket mentők között, egy sokkal nagyobb ölelés jele, amely nehezen átélhető a magát gazdagnak tartó világ és azok között, akik évszázadok óta szegénységben élnek.

Szentatya, ölelésében úgy érezzük, hogy mindannyiunkat befogad, azokat, akik szenvednek és, akik a béke építői, de éheznek és szomjazzák az igazságosságot. Jelenléte és szavai támogatást jelentenek mind a bevándorló testvéreink, mind a lampedusa-i és linosa-i közösség számára, akik nagy súlyt vettek vállukra azzal, hogy nagylelkűséggel és gondoskodó szeretettel néztek mindig szembe a kialakult nehéz helyzetekkel.

Még egyszer köszönjük, Szentatya! Elkötelezzük magunkat, hogy imádkozunk Önért és az egyetemes egyház szolgálatában végzett tevékenységéért. A „Biztonságos kikötő” néven tisztelt Szűz Mária oltalmába ajánljuk Önt és kérjük a Szűzanyát, hogy adja meg Szentatyának az erőt, hogy Krisztus népét az üdvösség biztos kikötőjébe vezesse. Kérjük, hogy támogassa imáival és szeretetével az agrigentói egyházmegyét, Lampedusa és Linosa szigetének közösségét, hogy növekedjenek a hit buzgóságában, a szeretet erőfeszítéseiben és a Krisztusba vetett szilárd hitben – zárta Ferenc pápához intézett beszédét Agrigento érseke a pápai szentmise végén.

(sv)