„Szélforgó” tűzijáték az Angyalvárnál Szent Péter és Pál apostolok ünnepén
Június 29-én, este fél 10-kor kezdődik a történelmi koreográfiájú pirotechnikai látványosság,
amelyet most modern kiadásban hatodik alkalommal idéznek fel, ezúttal Ferenc pápa
megválasztásának tiszteletére, a város védőszentjei, Szent Péter és Pál apostolok
főünnepén.
A tűzijáték egyben lehetőséget nyújt arra, hogy a nézők támogassák
a római Gyermek Jézus kórház újszülött osztályát modern orvosi műszerek megvásárlásában. Délután
5 órától Lazio tartomány „Nevessünk, hogy éljünk” társulata játékokkal szórakoztatta
a gyermekeket az Angyalvár előtti téren, majd este hétkor bohócok műsora kezdődött
„sötét és viharos éjszaka” címmel.
Mi is voltaképpen ez a tűzijáték, amely
a „szélforgó” – girandola – nevet viseli? A látványos műsort először 1481-ben mutatták
be IV. Szixtusz pápa tiszteletére. Olyan fontos ünnepekkor került rá sor, mint Húsvét,
Szent Péter és Pál apostolok liturgikus emléknapja, vagy az új pápa beiktatása. A
római hagyomány szerint Michelangelo nevéhez fűződik a tűzijáték koreográfiája, amelyet
később Bernini tökéletesített. Ihletét a Szicíliához tartozó Stromboli sziget vulkánhegyéből
vette, amely „lángot és tüzet okád magából”.
III. Pál pápa tűzszerésze, Vanoccio
Biringuccio 1540-ben részletesen leírta az Angyalvári Szélforgó látványát, amelyre
többek között Charles Dickens is utalt egyik művében, a római költő Gioacchino Belli
pedig szonettjeiben állított emléket az egyedülálló tűzijátéknak. Ma a legnagyobb
biztonságban, a legmodernebb technológiai eszközök felhasználásával mutatják be, 18
tűzszerész közreműködésével. Azelőtt 100 ember munkáját igényelte. A tűzijáték színeit
a régi mesterek leírása alapján állítják össze, hogy biztosítsák a tónusok mélységét
és ragyogását. A Girandola tűzijáték egész Európából vonzotta a nézőket egészen 1861-ig,
miután feledésbe merült.
A látványosság lelki vonatkozása 590. augusztus 29-hez
fűződik. Nagy Szent Gergely pápának ezen a napon látomásban megjelent Szent Mihály
arkangyal vakító fény formájában Hadrianus császár síremléke felett. Kihúzott kardja
azt jelképezte, hogy legyőzte a Rómát sújtó rettenetes pestis járványt, ami másnap
valóban véget ért. Ettől a naptól kezdve hívják az ókori épületet Angyalvárnak.
A
szélforgó tűzijáték nem pusztán pirotechnikai látványosság, hanem kifejezi a hit szépségét,
a jó dicsőséges győzelmét a rossz felett. A pápák minden korban a legnevesebb művészeket
kérték fel a tűzijáték kidolgozására, hogy olyan eseményről legyen szó, amely a ragyogó
fény és a tűz jelképei által a keresztény hit tisztaságát és szépségét eleveníti meg.